Keresés ebben a blogban

2018. június 12., kedd

Vaskó Ági Ott vagyok – Tamo sam


Vaskó Ági Maglód 1953. június 12. –


Ott vagyok

Ott vagyok, hol ráhajol
az ég a tengerre,
hol nap vérétől izzik
a bársonyhorizont,
s hol a szilaj-szél
korbácsolja vágyam, de
nem sebezhet halálos szigony.
Ott vagyok az aranysárga parton...
üres kagylóhéj a lábnyomom,
de sóvárgó szívvel várom,
hogy ébredő szerelmed
majd utánam oson.

Ott vagyok, hol
a tükörfényes tenger ringatja
az azúrkék eget,
s ott, ahol lágy hullám fürdeti
a vízben úszó fodros-felleget.
Ott vagyok minden
sirályszárnyon,
gyöngyházcsillogású
tarajos hullámon;
égre szökő,
Napban zengő tengerárban,
hullámpermet szőtte
horgolt csipke-vágyban.

Ott vagyok, hol
a habok szerelmet dalolnak,
s lelkedet tükrözve
fölém hajolnak...
Engedd! Engedd, hogy
beléd hatoljak!
Végtelen ölelésre vágyom.
Mondd! Mondd, hogy
nem vagy álom!

Tamo sam

Tamo sam gde more
sa nebom se spaja,
gde horizont od samta
od krvi sunca blista,
gde moju čežnju
nestašan vetar šiba
a smrtonosni harpun ne rani.
Tamo sam na zlatnožutoj obali...
otisci mojih stopala su prazne ljuske školjke,
ali požudno čekam
da tvoja tek probuđena ljubav
za nmom krene.

Tamo sam gde
azurnoplavog neba
blistavo more ljulja,
gde naboran oblak
u mekanom valu se kupa.
Tamo sam, na svakom
krilu galeba
na uzburkanom bleštavom
valu talasa;
u uzavrelosti mora sam
šta do Sunca seže,
u čipkastoj požudi
šta rosa valova plete.

Tamo sam gde
talasi o ljubavi pevaju
i donoseći tvoj lik
na mene se saginju...
Dozvoli! Dozvoli da
prodrem u tvoj duh!
Beskonačan zagljaj čekam.
Reci! Reci da
nisi tek san!

Prevod: Fehér Illés
Forrás: https://www.poet.hu/vers/155757

2 megjegyzés: