Ady András
Csíkszereda 1976. július 12. –
Lehetne az is
annyira villódzott a minap
egy házfölötti csillag, olyan
kacsintás, fénymorze özönbe
kezdett, hogy nem kellett sokáig
találgassak onnan ki üzenhet,
igen, tudom,
de ez nem fizika:
anyu, ott
figyelemfelkeltően
lóbált egy
kozmikus Carpati-csikket
...és azóta
jópárszor megtörtént
már ugyanaz,
s bár lehet, hogy
csak szokása
szerint ki-kiül
cigarettázni
a hűvösbe, én azt
hiszem
jelezni kíván valamit:
hív, vagy
maradást kér tőlem,
nem értem,
csak szeretném ha
teljesülne
bármi is az, szeretném,
ha mint akit megértettek: újra boldog lenne
|
Moglo bi i ono biti
jedna zvezda iznad našeg krova
pre neki dan čudnim sjajem je zasjala,
poput nekog miga morseove kodove
u obliku sjaja slala, nisam dugo nagađao
ko bi mogao od tamo poruku slati,
da, svestan sam, to nije fizika:
mama tamo da privuče pažnju
opuškom Carpati-cigare je mahala
... i od onda više puta isto to
se dogodilo, i moguće je da
po njenom običaju katkad zasedne
da u hladu u miru cigaru ispuši, a ja
verujem neke znakove šalje:
zove me ili moli da ostanem,
ne razumem, ali bi voleo da se ta želja
makar kakva bila ispuni, voleo bi da kao
neko koga su shvatili: ponovo sretna bila.
Prevod: Fehér Illés
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése