Keresés ebben a blogban

2018. október 23., kedd

Babics Imre Esőcsepp – Kap kiše


Babics Imre Budapest 1961. június 14. –

Esőcsepp

Az esőcsepp, míg zuhanása tart,
nem vádolja magát a zivatart,
s hogy fényt tör meg, s ettől kitakart,
s hogy a Teremtés része, mégse lény;
szétfröccsen a varázsfa levelén,
csak töredéke csöppen le elém;
s írok esőcsepp-költeményeket,
mert betölt az elemi szeretet,
s mert tudom, a széthullás fáj Neked;

…és túláradásom maga a part.

Kap kiše

Kap kiše, sve dotle dok pada
samu oluju ne napada,
jer svetlost lomi, je raskrinkana,
deo je Stvaranja, biće ipak nije;
na listu čarnog drveta se razlije
do mene od nje tek delić dopire;
i pesme o kapi kiše cvrkutam
jer u meni je iskonska ljubav,
i jer znam Tebi boli sunovrat;

...moje bujanje sama obala je.

Prevod: Fehér Illés
Forrás: https://www.irodalmijelen.hu/2014-dec-8-1927/idozavar-babics-imre-versei

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése