Aleksandar Đoković nevažno – nem fontos

Aleksandar Đoković Vrnjačka Banja 27. januar 1986. –

nevažno sve je nevažno zauvek gasim cigaru u čaši od jogurta na jednoj slici nas je petoro puniš pet godina tu je torta i baloni smejemo se umazanih obraza na drugoj slici mi na maturi imam smešnu košulju skinuo sam leptir mašinu da ne izgledam glupo onda jedna pored jelke držim prskalicu smejem se i debeo sam sve je nevažno zauvek samo nemoj da se plašiš pukneš prstima i evo nas ovde nije strašno ako padneš i nije strašno ako dobiješ batine i nije strašno ako te ostavi neko niti ako izgubiš posao strašno je ako izgubiš sebe u stvari jebeš sve ovo ako izgubiš sebe

nem fontos immár semmi sem fontos a cigarettát joghurtos pohárban nyomom el egy képen öten vagyunk ötödik születésnap itt a torta meg a ballonok maszatos ábrázattal nevetünk a másik képen érettségi előtt állunk furcsa az ingem a csokornyakkendőt levettem mert sután éreztem magam majd a karácsonyfa mellett csillagszórót tartok nevetek és kövér vagyok immár semmi sem fontos csak ne félj ujjaddal csettintesz és íme itt vagyunk nem borzasztó ha elesel nem borzasztó ha elvernek nem borzasztó ha valaki elhagy az sem ha munkahelyedről kirúgnak borzasztó az ha önmagadat veszíted el tulajdonképpen cseszd meg mindezt ha önmagadat veszíted el Fordította: Fehér Illés

Izvor: https://hiperboreja.blogspot.com/2019/08/poezija-aleksandar-okovic.html#more