Zoran Bognar Vukovar 30. januar 1965. –
Neodoljiv miris smrti
Neodoljivi miris smrti
jasno stavlja na videlo
ogromni jaz
između sveta izobilja
i sveta u kome nema
ničeg
svakodnevnijeg
od svakodnevnog umiranja.
Neodoljivi miris smrti,
poput vučjih očiju iz
tame,
ćuti i vreba
čekajući svojih pet
minuta
kad će konačno postati
gospodar
gluvog
doba.
Neodoljivi miris smrti
uvlači mi se u sluzave
nozdrve
i poklonivši mi nebeski
relaks
uzima me
u naručje svoje.
Neodoljivi miris smrti,
taj božji dar nama grešnicima,
jedina je stvar koja
stoji na putu
između života i udobnog
o
r b
g a
|
A halál ellenállhatatlan illata
A halál ellenállhatatlan illata
nyíltan mutatja
a bőség és az ínség
közötti hatalmas szakadékot
ahol nincs közönségesebb
a közönséges haláltól.
A halál ellenállhatatlan illata
sötétbeli farkasszemként
hallgat és les
ahogy várja a megfelelő pillanatot
amikor végre
a zord idő
ura lehet.
A halál ellenállhatatlan illata
nyálkás orrlukamba húzódik
és mennyei megnyugvást ajándékozva
ölébe
vesz.
A halál ellenállhatatlan illata,
az esendők isteni ajándéka
az egyetlen dolog ami az élet és
a kényelmes sír közötti úton
n
o o
h l
Fordította: Fehér Illés
|
Izvor: Zoran
Bognar: Srbijo, mogu li da budem tvoj sin Balkanski Književni Glasnik Beograd 2019.
str. 9-11.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése