Jász Attila Szőny,
1966. március 26. –
Félemlék
Esélyt adok a testemnek, hogy emlékezzen. Rám.
Megoldást találni a problémáimra. Megnyugtatom
a rémületet magamban. Milyen zenét szeretnék hallani
halálom utolsó percében és milyen előadóktól? Rövid
pillanatig nézz nyitott szemembe előtte. Természetes
repedés. Egy sziklafalon például az erő jele. Ha jól
csináljuk, érzéseink körbehatárolnak mindent. Szeress,
de – kérlek – ne ragaszkodj semmilyen formalitáshoz.
Forrás: Jász Attila: Belső angyal Kortárs, Budapest 2019.
Napola uspomena
Dajem šansu mom telu da se seća. Na mene.
Naći rešenje za moje probleme. Umirujem
zebnju
u sebi. Kakvu muziku i od kojih izvođača bi
hteo čuti u zadnjem času pre moje smrti? Tada
pogledaj na kratko u moje otvorene oči.
Prirodna
napuklina. Na steni na primer znak je
snage. Ako
dobro radimo, naši osećaji sve optoče.
Voli,
ali – molim te – privržen nikakvoj formi
nemoj biti.
Prevod: Fehér Illés
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése