Đorđe Kuburić Bačko
Petrovo Selo 1958. –
Deus/ex machina
Настаје.
Нестаје.
Игрa
се.
Удара. Као Господ Аврама,
као
киша у Ватру, ватра у Воду;
као
прст у тастатуру.
Што
дуже и брже куцам,
више
грешим. Често
притиснем
погрешно слово.
Слово
љубве? Ннне.
Анђео/Амор
слетео је давно и
седи
стално, седи стално.*
Досађујем
се. Чекам да оду
сви
све
фикције
и реалије.
Хоћу да
куцам,
куцам.
Готово.
Никад
више*
*Е. А. По: Гавран
|
Deus/ex machina
Feltűnik.
Eltűnik.
Játszik.
Ütlegel.
Mint az Úr Ábrahámot,
mint
eső a Tüzet, tűz a Vizet;
mint
az ujj a billentyűzetet.
Mind
hosszabban és gyorsabban gépelek,
annál
többet rontok. Téves
betűre
gyakran koppantok.
Betű
szerelem? Nnnem.
Angyal/Ámor
szállt le régen és
csak
ül, ül moccanatlan.*
Unatkozom.
Várom, hogy elmenjenek
mindenki
minden
fikció
és realitás.
Gépelni
akarok,
gépelni.
Kész.
Sose
már.*
*E. A.
Poe: A holló (Dvorcsák G. I, ford.)
Fordította:
Fehér Illés
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése