Đorđe Kuburić Bačko Petrovo
Selo 1958. –
Pesma
Žmurim.
Ne pišem je, ne sanjam je. Samo je žmurim. Snatreća je, krhka, i lomna. Hoću da sačuvam je takvom. Da odnegujem je. Nek bude sama i slobodna. Da nadleti mutno nebo i uzleti do plavetnog azura. Izvan svakog zla. |
Költemény
Behunyom
szemem.
Nem
írok róla,
nem
álmodozok.
Behunyt
szemmel idézem.
Álmodozó
a lány, érzékeny, törékeny.
Megtartani
ilyennek akarom.
Hogy
felneveljem.
Legyen
önálló és szabad.
Hogy a
zavaros eget áttörve
a kék messzeségbe
érjen.
Ahol a
gazság ismeretlen.
Fordította:
Fehér Illés
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése