Jász Attila Szőny,
1966. március 26. –
Időfolyó
Villányi László egyszer
csak kötetébe
Megfeledkeztem gyerekkorom folyójáról, mert
a tengerre vágyakoztam folyton. Megfeledkeztem
a tengerről, mire végre a lábamat áztathattam benne.
Megfeledkeztem magamról, mikor a tenger azúrszürke
filmjét hívtam elő emlékneuronjaimból. És mennyit
kellett utaznom, hogy ezt az állapotot végre időben
elérjem? Utolérjem. Megérjem. Folyton folyvást.
Forrás: Jász Attila: Belső angyal Kortárs könyvkiadó
Budapest 2019.
Reka vremena
U knjigu odjednom Lasla Vilanjija
Zaboravio reku mog detinjstva jer sam
uvek more priželjkivao. Zaboravio more
kad sam konačno noge u njemu kvasio.
Zaboravio sebe kad sam iz neurona sećanja
modrosiv film mora prizivao. I toliko sam
morao putovati da konačno to stanje
dostignem? Sustignem. Prestignem. Postojano.
Prevod: Fehér Illés
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése