Turczi István Tata
1957. október 17. –
Hiszekegy
Hiszek a szemnek és a fülnek hiszek az ujjbegyemnek
hiszek
a színek és szagok illó hűségében
a madarak
mindenhatóságában a Nap és Hold kitartásában
és a
Természet nagy kifestőkönyvében hiszek a másoktó tanult
történetekben a minden második szavát elhallgatóban a
lehetséges olvasatokban az idegrendszer
bábelében
kis
dolgok keservében
lépések
sehováiban kromatikus
fantáziákban hiszek a kigondolt tett geometriájában hiszek a
harmincadik században van hogy tíz év kell egyetlen
perchez ebben is hiszek
hiszem hogy a
halottak előttünk
járnak hiszem hogy utánunk igazabbak jönnek hiszem hogy
a történet végül lefut a sorról és egy kozmikus
Búgócsigában
folytatódik hiszek
abban hogy a műalkotás üzenete az az
üresség ami a sajátja hiszek abban
hogy a költészet nincs
egyedül jobb meggyőződésem ellenére benned is
hiszek
Uram
Forrás: Turczi István A változás memóriája Palatinus
Budapest, 2011.
Oče naše
Verujem očima i ušima verujem mojoj jagodici prsta
verujem u eteričnu
vernost boja i mirisa u svemogućnost
ptica u izdrđljivost
Sunca i Meseca te i u velikoj
slikovnici
Prirode verujem u događajima od drugih
naučenih
u onog koji svaku drugu reč prećuti
u
mogućim čitankama
u vavilonu nervnog sistema u jadu
sitnih stvari u nigde ne vode koracima u hromatičnim
fantazijama
verujem u geometriju izmišljenog čina verujem
u
tridestom stoleću desi se da za jednu minutu deset godina
treba i u to verujem
verujem da mrtvaci ispred nas
koračaju
verujem da posle nas bolji
dolaze verujem da
događaj na kraju silazi
sa niza te u nekoj kosmičkoj Čigri
se nastavlja verujem u
to da je poruka
umetničkog dela
ona praznina koja je svoja verujem u to da poezija
nije usamljena mimo svog uverenje i u tebe verujem
Gospode
moj
Prevod:
Fehér Illés
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése