Snježana Rončević &&& - &&&

 

Snježana Rončević Vrbaška 1959. –

&&&                                      moja pesma   Ponoć. Belo, belim, boji sa neba. I zemne tragove, posipa.   Koračaj, stazom plaveti, boje vida mojih očiju.   Utrta je prtina tvome stopalu.   Na različite strane sveta okrenuti, tom se niti, u ponoć, dotičemo.   Dok dolaziš i kad odlaziš, prizivam te istim imenom.

&&&                       költeményem   Éjfél. Mennyei fehérrel, fehéret fest. És elfedi a földi nyomokat.   A kékség útján gyalogolj, szemem színén.   Talpad előtt kitaposott az út.   Különböző égtájak felé fordulva, éjfélkor, egymást, ezzel a szállal érintjük.   Míg jössz és mikor távozol, egyazon néven szólítalak.   Fordította: Fehér Illés

Izvor: Snježana Rončević Pustanja Besjeda Banja Luka 2009. str. 82.