Keresés ebben a blogban

2021. november 10., szerda

Anđelko Zablaćanski Изван мене – Rajtam kívül

 


 Anđelko Zablaćanski Glušci kod Bogatića 4. decembar 1959. –

Изван неме
 
Не знам куд ми одлази поглед
У ноћима бдења
Ни шта га на том путу чека
Иза Кумове сламе
 
Не знам ни да ли на прозору
Некада твом је био
Или је изван сна те срео
Неких векова прошлих
 
Не знам какво га јутро прене
Из несанице глуве
И тмине што у души чучи
Без реда и суштине
 
Не осетим ни кад се врати
У очи ми поспане
А знам да те је опет срео
По буђењу са осмехом
 

Rajtam kívül
 
Éjjelenként virrasztáskor
Nem tudom tekintetem merre jár
És azt sem azon az úton
A Tejút mögött rá mi vár
 
Azt sem tudom ablakodban
Egykor járt-e egyáltalán
Vagy álom-kívül találkozott veled
A múlt század derekán
 
A süket álmatlanságból
A lelkemet rend és értelem nélkül
Nyomasztó homályból
Nem tudom milyen reggel ébresztette

Azt sem éreztem álmos szemembe
Mikor tért vissza
De tudom ébredéskor ismét
Veled mosolyoddal találkozott
 
Fordította: Fehér Illés

Izvor: Анђелко Заблаћански: Перо, метафоре, тинта, Удружење књижевника Србије, Београд. 2021. стр: 58.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése