Katarina Sarić Budva 10.
mart 1976. –
Kobajagi Hajde da se pretvaramo Da smo normalni Da sve je kao Prije Nego su nas pregazili konvoji uvezenih Skalamerija sa Zapada Da nije bilo rata Hajde da oživimo sve one male Smiješne predratne metafore Da se zavučemo u neke mišije rupe Da ti grickam uho Da napraviš mi rupe u siru Kao nekad U miru Da zaboravimo režanje Pokislog psića moga Što je lajalo od straha Da ne sklizne u kič i patetiku Iza zatvorenih vrata Da ne proglasiš ga za državnog neprijatelja Zapaljenog u retoriku Samo sam tvoju pažnju da skrenem htjela Mačora tvoga Predatora Hajde da budemo stereotipi Jednostavnosti Kobajagi Carevi nagi U novim odijelima Da ponovimo svaki kliše Kojeg se dosjetimo Da mi budeš i kuca i maca i medo-brundo Topla ti je bunda A ja tvoja ludica i vjeverica Mala mudra Da se izližemo od upotrebe Skrijemo u babine niše I svo slatko od višnje Pokrademo A tegle razbijemo Hajdemo U deja vu Pa mi reci da smo već viđeni Toliko puta Da smo jedno drugom dosadili Hoću da se dosadim sa tobom Kao navika Prva kafa jutarnja Izlizana fraza Rečenica prosto-proširena Onaj udoban stari ogrtač iz ormara Koji mi provjereno najbolje stoji Hoću da me iznosiš I da nas zaboli za modne trendove Da ti krpim čarape Dzangrizava U zlu i dobrome Dok nas smrt ne rastane Hajde da budemo nagi Jednostavno Rođeni Da sve zaboravimo Kobajagi Sve Osim ljubavi
|
Csak úgy Gyere játsszuk meg hogy Normálisak vagyunk Minden olyan mint Ezelőtt Viszont elgázolt bennünket a Nyugatról Behozott söpredékek hadoszlopa Ha nem lett volna háború Gyere elevenítsük fel azokat a csacska Háború-előtti metaforákat Holmi egérlyukba húzódjunk Hogy füledet rágcsáljam Hogy a sajtba lyukakat fúrj Mint egykor még Békeidőben Felejtsük el megázott Kiskutyám nyüszítését Félelmében ugatott Hogy a zárt ajtó mögött Giccsben patetikában ne vesszen el Hogy retorikában lángolva Ne kiáltsd ki államellenségnek Csak figyelmedet akartam felhívni A ragadozóét A kandúrét Gyere legyünk az egyszerűség Sztereotípiái Csak úgy Új ruhákban Meztelen császárok lennénk Ami csak eszünkbe jut ismételjünk meg Minden klisét Légy kutyusom kandúrom dörmögő medvém Bundád meleg Én meg bolondosod mókusod leszek A kis bölcs Hogy használtan elkopjunk Anyókánk fülkéjébe húzódunk És ellopjuk a meggyből készült Dzsemet Az üvegeket meg összetörjük Gyerünk A déjà vu-ba És mondd annyiszor láttak Együtt bennünket Hogy már meguntuk egymást Veled akarok unatkozni Szokásból Az első reggeli kávé Elcsépelt közhely Egyszerű bővített mondat Az a szekrényben lógó kényelmes hozzám Bizonyítottan legjobban illő régi köntös Tárj a nyilvánosság elé És mi közünk a modern trendekhez Zoknidat foltozom Én a jóban rosszban is Házsártos Míg a halál el nem választ bennünket Gyere legyünk meztelenek Ahogyan Születtünk Mindent feledjünk Csak úgy Mindent A szerelmet kivéve Fordította: Fehér Illés
|
Izvor:
https://strane.ba/katarina-saric-poezija/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése