Keresés ebben a blogban

2022. január 19., szerda

Dušan Gojkov № 2 – № 2

 

Dušan Gojkov Beograd 11. avgust 1965. –

№ 2
 
šta bih sve mogao
da kažem
o dimnjaku
crnom
koji se vidi sa terase
šta bih sve mogao da kažem
o „načinu gospođe i obrazima seljanke”
o pokisloj skadarliji
o „monoklu”
kod kojeg se sedi dok ne dođe vreme da se ode
jer bi i konobari išli kućama
šta bih sve mogao da kažem
o cveću
ukradenom
pa poklonjenom nekom
nepoznatom
sa stola pored
„prevari muža odlazeći da se počešljaš
u nekom
boljem hotelu”
dođavola
nikako da sretnem
tu ines  
 
 

№ 2
 
mi mindent tudnék
mesélni
a kéményről
a feketéről
a teraszról láthatóról
mi mindent tudnék mesélni
a „hölgyek mikéntjéről és a parasztlányok arcáról”
a megázott skadarlijáról1
a”monokliról”
ahol míg ki nem dobnak bennünket ülünk
mert a pincérek is haza mennének
mi mindent tudnék mesélni
a virágról
a lopottról
majd ajándékba adottról
egy ismeretlennek
a szomszéd asztalnál
„férjedet csald meg egy jobb szállodából
való távozáskor
fésülködj meg”
az ördögbe is
sehogy sem találkozok
azzal az Inezzel2
 
1Skadarlija – ejtsd: Szkadarlija, belgrádi bohém városnegyed
2Inez – Inez, ne hagyd magad, Arsen Dedić horvát költő verse
 
Fordította: Fehér Illés

 

Izvor: Dušan Gojkov: Tužne šansone, Kornet Beograd 2015. str. 8.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése