Dušan Gojkov
Beograd 11. avgust 1965. –
№ 5
/ vidiš li me / kako sedim s glavom u šakama / dok kiša /
dok ptice / a dok sunce /
/ ogromna činija puna grožđa na stolu / otkud mi ta
uspomena / to je valjda bila neka proslava / ne znam / bilo je i čaša s vinom /
moja lula / ona keramička / jedan fotoaparat amaterski / nečiji / gomila
prljavih tanjirića / kašičica / moj musav pulover / prebačen preko naslona
stolice / palica za kriket / pažljivo naslonjena na zid / peglaš moje košulje /
gola do pojasa / prebacuješ kosu iza uha / hranim ptice mrvicama / sipam ih na
prozorski sims / ptice u gomili / bore se za hranu / skaču jedna preko druge /
guguču / guču / guču /
/ dišem duboko /
/ tvoja ruka u džepu mog mantila / prsti glatki hladni /
kao smaragdi / ali to je neka druga priča / venecijanska /
/ iz moderne / neudobne / metalne stolice / posmatram
odsjaj zalaska na sveže opranom prozoru / prijatelj gleda nekako preko mog
ramena / u zid verovatno / o nečemu misli / u daljini u magli u sumraku / grade
se nova naselja /
/ u uglu zablista komad stakla / bolest / visi na zidu /
više kao dekor / nežan / plavičast dodir / puka slučajnost / bolje obavi
poslove oblaci neće pobeći biće uvek na nebu iako ne baš isti no to i nije
toliko važno / ne čekaj više telefonski poziv ili ono značajno pismo više nema
nikog ko bi te pozvao bolje obavi poslove / misli na budućnost / eh / budućnost
/ pluća puna dima izbezumljene oči / pada / pada / zbijene duše ispod strehe /
nebo eksplodira / dečak što se guši / u trolejbusu / punom senfa / a između zidina
/ debelih / ja sedim / patiniran / smeđa muzika / tamna pruga na svetloj
pozadini / lelujavo prilazi / približava se / sve više / ljudima što sede /
posmatraju svoje utrobe / kako sluzavo smrde s poda / gledam iz prikrajka /
stresam se od zadovoljstva /
/ danas / kad pokušavam da se prisetim / gde sam sve bio
/ koja sam sve mesta / u životu / video / kakve sam crvenoplave zalaske sunca /
posmatrao / u kojim sam se morima / kupao / kojim šumama / hodio / ne mogu /
/ glupo / ali ničeg se ne sećam / šteta / bilo je tu puno
lepog /
/ verovatno /
/ ipak /
/ pamtim /
/ (degutantno, no šta ću) /
/ skoro svih mesta / i svih prilika / kad sam /
/ u automobilu / što je vozio serpentinama oko konjica /
mnogo pre ovog najnovijeg / rata / bio sam još mali / preko svoje usnule sestre
/ ona je bila besna / a meni / iako mi je bilo loše / meni je ipak bilo zabavno
/ jer uvek je ona bila ta koja je meni smeštala zvrčke / u bolnici / kad su mi
vadili krajnike / pa je i medicinska sestra / neka mlada / (mislim) / i lepa /
(volim da mislim) / sedela na ivici mog kreveta / plakala / jer je detetu /
meni / tako strašno loše / buffet brioni / u ulici ive lole ribara / tačno
preko puta krčme boka / sad srušene / čučavac / eh da / u toaletu finog
francuskog restorana / negde u aziji / pa u vojsci / kad smo opet kolektivno /
jako sunce / i loš ručak / a kuvara nigde / da ga priupitaš / u svom krevetu
kad sam / no to nije ni važno / osvestilo me je / pa sam prestao / kad me je
neki momak / onako / reda radi / lupio u stomak / nasred ulice / u sred belog
dana / baš bez razloga / a nisam ga ni poznavao / kad sam posle boce vina /
otišao u podrum / gde je bilo puno ljudi / i muzika svirala glasno / pa na
povratku / s kratkog službenog puta / po pantalonama kolege iz ’naše borbe’ / u
autobusu punom novinara / e tad me baš nije bilo sramota / tad sam stvarno
pokvario stomak
eto ovo me je podsetilo / ne znam kako / na ćebe na kojem
smo / prostrtom po podu / prvi put vodili ljubav / a koju godinu kasnije u
njega zamotali psa / kad je uginuo / mrtav pas u našem ćebetu / to mu dođe
normalno / (kažu da se čak i šamael na kolenima moli / ali to ne pomaže / bar
ne meni) /
/ eto i ti / crvenoplavi zalasci sunca / ma sigurno ih je
bilo /
oh,
/ kako su lepi / čempresi uz groblje
Izvor: Dušan Gojkov: Tužne šansone, Kornet Beograd 2015. str.
13 – 16.
№ 5
/ látod
/ ahogy fejemet tenyeremben tartva ülök / míg az eső / míg a madarak / míg a
nap /
/ az
asztalon szőlővel megrakott hatalmas tál / honnan ez az emlék / talán holmi ünnepély
/ nem tudom / borral tele pohár is volt / a pipám / az a kerámia / egy amatőr
fényképezőgép / valakié / egy halom piszkos tányér / maszatos pulóverem / a
szék karfáján lógott / krikett ütő / óvatosan a falhoz állították / ingemet
vasalod / félmeztelenül / hajad füled mögé dobod / morzsával madarakat etetek /
az ablakpárkányra szórom / az ételért harcolnak / egymáson keresztül ugrálnak /
csiripelnek / csipcsirip / csipcsirip /
/ mélyen
lélegzek /
/ kezed
kabátom zsebében / ujjaid simák hidegek / mint a smaragd / de ez másik mese /
velencei /
/ modern
/ kényelmetlen / fémszékből / a frissen mosott ablakon keresztül figyelem a
naplementét / barátom valahogy vállam felett nézi / valószínű a falat /
gondolatban / a messzeségben a ködben az alkonyatban / új települést építenek /
/ a
sarokban üvegdarab villan / betegség / a falon lóg / inkább díszítésként /
mellékes / kékes érintés / inkább tedd a dolgod a felhők nem szöknek el mindig
az égen lesznek igaz nem ugyanazok de ez nem is olyan fontos / a telefonhívást
ne várd többé azt a fontos levelet se senki sincs aki hívhatna inkább tedd a
dolgod / a jövőre gondolj / ej / jövő / füsttel tele tüdő kétségbeesett szemek
/ esik / esik / lelkek szorosan egymás mellett az eresz alatt / robban az ég /
a fulladó gyerek / a mustárral tele / trolibuszban / a vastag / várfalak közt
meg / én ülök / patinásan / szürke zene / a világos háttérben sötét vasút /
lebegve jön / közelít / mind jobban / az emberekhez akik ülnek / bensőjüket
figyelik / ahogy a földről bűzt árasztanak / félre állva szemlélem / a
megelégedettségtől remegek /
/ ma /
mikor fel akarom idézni / mi mindenhol voltam / életemben / hány helyet / láttam
/ milyen vörös-kék naplementéket / figyeltem / mely tengerekben / fürödtem /
milyen erdőkben / csatangoltam / nem tudom /
/
ostobaság / de semmire sem emlékszem / kár / sok minden szép volt /
/
valószínű /
/ mégis
/
/
megjegyeztem /
/
(visszataszító, de mit tehetek) /
/ szinte
minden helyet / minden alkalmat / amikor /
/ gépkocsiban
vagyok / amely a konjic1 körüli szerpentineken járt / jóval a
legújabb / háború előtt / még gyerek voltam / alvó nővéremen keresztül / dühös
volt / de számomra / pedig rosszul voltam / mégis mulatságos / mert mindig ő
volt az aki velem pimaszkodott / a kórházban / mikor mandulaműtétem volt / még
a nővér is / valami fiatal / (gondolom) / és szép / (szeretek képzelődni) /
ágyam szélén ült / sírt / mert a gyerek / én / olyan rosszul van / büfé brijuni2
/ ivo lola ribar utca / pontosan a boka kocsmával szemben / a most ledöntöttel
/ guggolda3 / na igen / egy előkelő francia étterem mosdójában / valahol
ázsiában / majd a katonaság / amikor ismét kollektíva vagyunk / erős napsütés /
és rossz ebéd / a szakács sehol / hogy megkérdezd / saját ágyamban vagyok / de
ez nem fontos / kijózanított / és abbahagytam / mikor egy suhanc / csak úgy /
kedvtelésből /gyomron vágott / az utcán / fényes nappal / minden ok nélkül / és
nem is ismertem / mikor egy üveg bor után / a pincébe mentem / ahol sok ember
tartózkodott / és hangos volt a zene / majd hazafelé / a rövid hivatalos útról
/ munkatársunk „harcunkból eredő” nadrágjáért / az újságírókkal tele autóbuszban
/ na akkor éppen nem szégyenkeztem / akkor gyomrom tényleg émelygett
íme ez
emlékeztetett / nem tudom hogyan / a takaróra / a padlóra terítettre amelyen /
először szeretkeztünk / melybe pár évvel később a kutyát takartuk / mikor
kimúlt / a takarónkban döglött kutya / ez természetes / (állítják még sámuel is
térdelve imádkozik / de ez nem segít / legalábbis nekem) /
/és azok
/ a vörös-kék naplementék / biztosan voltak
ó
/míly szépek
/ a sír melletti fenyők
1Konjic – (Konyic) – helység Bosznia-Hercegovinában
és a Neretva mellékfolyója
2Brijuni – szigetcsoport, helység,
nemzeti park Horvátországban
3guggolda – guggolós wc, egyetemista
koromban használt kifejezés
Fordította:
Fehér Illés
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése