Anđelko Zablaćanski Glušci
kod Bogatića 4. decembar 1959. –
Блудни
сан Нека ми се Све на главу сруши Псовке бесних кочијаша јаве Сузе и клетве Преварених жена Све колевке нерођене деце.
Ако се пробудим – Нека ми суде Пастири чедности и поштења Невесте ноћи Пред олтаром стида Све чежњиве очи обичних људи.
Ако сан заборавим Јутром бола И заробе ме ланци самоће Тад нећу знати Где сву ноћ сам био – Лежећи уморан У постељи.
|
Feslett álom Legyen Minden rám szakadjon A dühös kocsisok a valóság szitka A megcsalt nők A meg nem született gyerek-bölcsők Könnye és átka. Ha felébredek – A szégyen oltára előtt Az egyszerű emberek vágyakozó tekintete Az ártatlanság és becsületesség őre Az éj jegyese ítélkezzen felettem. Ha reggeli fájdalmammal Álmom elfeledve A magány rabja leszek Nem fogom tudni Holt töltöttem az éjt – Fáradtan ágyban Fekve. Fordította: Fehér Illés
|
Izvor:
https://www.azpoezija.rs/2013/05/andjelko-zablacanski-bludni-san.html?fbclid=IwAR3LHKQU5oYFGLjA8Z9sq7MY7oWeUzikv3SWbdroO7-78DNHFLfIcTmkXv4
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése