Keresés ebben a blogban

2022. március 13., vasárnap

Vlasta Mladenović Usud poezije – A költészet sorsa

 

Vlasta Mladenović Šarkamen kraj Negotina 17. mart 1956. –

Usud poezije
 
Moje je da pevam,
svedočim o svemu,
braneći istinu sam.
Znam tu cenu.
 
Ne tražim milost,
nemam Mecenu,
niti sam istinit
ikome potreban.
 
Ja sam jasan:
pevam za sutra, 
poštujući samo vreme,
jedini, relavantni Sud.
 
Priznajem poezije usud.
 

A költészet sorsa
 
Költő vagyok,
ahogy tanúskodok,
az igazságot védem.
Az árát ismerem.
 
Nem kérek kegyelmet,
nincs Mecénásom,
senkinek sem kellek,
mert az igazságért kiállok.
 
Nem tagadom:
az időt, az egyetlen
mérvadó Bíróságot tisztelem
és a holnapért kiáltok.
 
Beismerem a költészet sorsát.
 
Fordította: Fehér Illés

Izvor: autor

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése