Snježana Rončević Vrbaška 1959. –
Nigdina
pelin riječi1
Od
kojih smo kletvi sazdani ti i ja?
Gnomi
i gnomide gmile na dušama.
Tronogim
korakom ne gaze se koračnice.
Podstičemo
pelin riječi, ne kroteći jezik.
Prijekor,
kao nemoć izričemo.
Duh
samoće, noćiva nam u postelji.
U
škakljiv obraz bih, ubod zuba da ti zadjenem.
Zapreten
perčin, iza uha namjestim.
A
kažem ti, po vas dan pred kućom nam,
zavija
gluha psina, za vlastit lavež zavezana.
16. pesma ciklusa Nigdine
leta posvećen pesniku Marku Grbiću
Izvor:
Snježana Rončević Pustanja Besjeda Banja Luka 2009. str. 23.
A sehol-sincs
a szavak ürömfüve1
Te és én milyen átokkal vagyunk összetákolva?
Lelkünkön gnómok, koboldok garázdálkodnak.
Háromlábú lépéssel kizárt a díszlépés.
Nyelvet nem fékezve serkentjük a szavak ürömfüvét.
A feddést tehetetlenségünkben alkalmazzuk.
Fekhelyünkön a magány lelke honol.
Csiklandós arcodba fogamat vájnám.
Füled mögé gyökeret vert hajfonatot helyeznék.
De állítom, házunk előtt egész nap
saját vonításához szokott süket kutya ugat.
1A Marko Grbićnek
szentelet Sehol-sincs a nyárban ciklus 6. verse
Fordította:
Fehér Illés
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése