Snježana Rončević Vrbaška 1959. –
Nigdina
sa vlastitim imenima1
Dragala
sam te, poznatim imenima,
pomerajući
prst na geografskoj karti.
…Mrguda,
Ljubija, Prosara, Gradina …
Svuda
si hodio, pomiren raskršćima,
nemiran
pred vrtlozima, bezmostih voda.
…Brzave,
Ponora, Ljutave, Bistrice …
Naš
su usud gradovi bez rijeke.
Što
je meni kuća, tebi je raskuća.
Zgradivljeni
zemljom i vodom,
vatru
smo u oči udomili.
I
tako smo se, nemušti ljubili,
suprotnim
se vjetrovima dozivajući.
Izvor:
Snježana Rončević Pustanja Besjeda Banja Luka 2009. str. 17.
Sehol-sincs
saját nevünkkel1
Ujjamat a térképen mozgatva
ismert nevekkel becéztelek.
…Mrguda, Ljubija, Prosara, Gradina2
…
A kereszteződésekbe megnyugodva, az
örvények, híd
nélküli folyók előtt nyugtalankodva jártad
a világot.
…Brzave, Ponora, Ljutave, Bistrice3
…
Sorsunk a folyó nélküli városok.
Ami számomra otthon, számodra rom.
Földdel, vízzel elragadva
honosítottuk meg szemünkben a tüzet.
És így, ellenkező szeleket idézve
némán csókoltuk egymást.
1A
Marko Grbićnek szentelt Sehol-sincs a nyárban ciklus 1. verse
2Boszniai
hegyek
3Boszniai
hegyi folyók
Fordította:
Fehér Illés
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése