Keresés ebben a blogban

2022. augusztus 15., hétfő

Zoran Bognar Lavirint – Útvesztő

 

Zoran Bognar Vukovar 30. januar 1965. –

Lavirint
 
U svojoj samodovoljnosti
izgubili smo osećaj
i za vreme,
i za stvarnost,
i za fantaziju...
Miliji nam je prazan prkos,
ta šaka ničeg,
taj čemer zaslepljenosti,
nego ikakva snaga i blagostanje.
To olako prepuštanje sudbini
i taj mučni predumišljaj nepoznatog
teraju me u lavirint usamljeništva
gde u dnu sobe
posmatram jedva osvetljene portrete
i redove knjiga u senci
očekujući
da će me to svetilište misli
ponovo odvesti
u stanje božje milosti.
 

Útvesztő
 
Megelégedettségünkben
idő,
valóság,
képzelet…
iránti érzékünket elveszítettük.
Bármi erőforrásnál, bőségnél
kedvesebb nekünk az üres dac,
az a tenyérnyi semmi,
az elvakultság csömöre.
A könnyű megbékélés a sorssal,
a kínzó félelem az ismeretlentől,
a magány útvesztőjébe sodor,
ahol a szoba mélyén
az alig megvilágított arcképeket,
az árnyékban a könyvsorokat nézem,
várva,
hogy ez a gondolatok szentélye
majd ismét
az isteni kegyelemhez vezet.
 
Fordította: Fehér Illés

Izvor:  Zoran Bognar: Srbijo, mogu li da budem tvoj sin Balkanski Književni Glasnik Beograd 2019. str. 82.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése