Bíró Tímea Szomjúság – Žeđ

 

Bíró Tímea Csantavér 1989. december 17.  –

Szomjúság   alig esik mostanában a nap ránk szárítja a szegénységet anya fogja a hasát birkózik a méhével én az éhséggel az iskolában köhögök ne hallják a gyomorkorgást a szomszéd kecske tőgyéből egy ember fekve szopja a tejet lopva él a nagymama volt a legéhesebb teleette magát tablettákkal és soha többé nem kelt fel a koporsónál is mondtam neki igyon szódabikarbónát azt mondták nem hallja az angyalok énekelni tanítják este a szobában a cigarettaparázs lett az összes fényforrás nem látom a számtanpéldát anya rám szól keljek korán az elektrovojvodina kikapcsolta a világítást nem értem miért kivételeznek juliéknál világít az egész ház megfőztük apának az utolsó szem tarhonyát viszi munkába holnap ezért két csészével ihatunk indiai teát a sötétben ők is alig látnak mégis anya cigarettát sodor apa kötelet

Žeđ   u zadnje vreme jedva pada sunce nas siromaštvom prekriva majka stomak drži sa matericom se rva ja sa glađu u školi kašljem da mi krčanje želuca ne čuju mleko iz vimena koze suseda jedan čovek ležeći siše kradimice živi najgladnija je baka bila najela se tableta i nikad više nije ustala i uz les sam joj rekla neka soda bikarbonu pije rekli su ne čuje nju pevati anđeli uče uveče je u sobi jedini izvor svetla žar cigara bila zadatak iz matematike ne vidim mama me upozorava neka rano ustanem elektrovojvodina je svetlo isključila ne shvatam zašto prave iznimke kod julije čitava kuća je osvetljena ocu smo zadnje zrno tarane skuhali na posao nosi sutra zbog toga dve šolje čaja možemo popiti u mraku i oni jedva vide ipak mama cigaru pravi otac uže   Prevod: Fehér Illés

Forrás: Bíró Tímea: A pusztítás reggelei, Fórum Újvidék 2017. 23-24. old.