Méhes Károly Pécs 1965. február 20. –
|
Mi a tavasz?
Én is költöző vagyok.
Nem madár, még csak a képzelet
szárnyán se,
egyhelyű, de mégis.
Valaki más
érkezik belém,
akinek
nagyon megörülök.
Az égről
lerántanak egy fáradt
fóliát, a
fények összevesznek
rajtam. Hihetetlen, hogy
mindez folytatás, a sötét
és a hideg egyenesen leszármazása.
Egy bokor fényes ágát, mint
a kisbaba ujját, morzsolgatom.
|
Šta
je proleće?
I ja se selim.
Ne kao ptica, niti
na krilima
mašte, u jednom
mestu, ipak.
Neko drugi stiže u
meni,
kome se zaista
obradujem.
Sa neba umornu
foliju
skidaju, svetla se
na meni
svađaju. Neverovatno
je da
je sve to nastavak, direktno
poreklo mraka i
hladnoće.
Svetlu granu jednog
žbuna poput
prsta novorođenčeta trljam.
Prevod: Fehér Illés
|
Forrás: Méhes Károly: A másik
táj, Pro Pannonia, Pécs 2000.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése