Bíró Tímea Csantavér 1989.
december 17. –
Nyelési
zavarok karikás
szemmel bámult
a kávéjába minden
reggel ugyanaz a visszatükröződő
barnaság cukor
nélkül feketén hidegen
öblös céeszében anyám
összepréselt tüdővel ült
a konyhaszéken elveszett
a saját medrében – apám
magára kapta a nagykabátot igy
rántott bele minket a szegénységbe amikor
a vodkásüveget a szájához emelte pontosan
olyan jelentéktelenek vagyunk számára
mint a mája és az élete engem
kirekeszt anyámba behatol megakad
a torkomon a gyerekkor – alig
tudta hazahozni magát testében
az abortusz utani bűntudat húzta
lefelé az idegpályák józanságát belekönyökölt
a szürkeségbe apámat
csak a spirál szavatossága
érdekelte összecsapta
a jóistent a tenyerében majd
megkérte anyámat ha
ő is lefekszik ébressze fel egész
éjjel nem mertem becsukni a
szemem mert anyám folyót
főzött a konyhában és
féltem hogy nekimegy
|
Poremećaji gutanja neispavanim očima buljio je u kafu svakog jutra isti odraz mrke boje bez šećera crno hladno u povelikoj šolji majka je na stolici u kuhinji zgnječenim plućima sedela u vlastitom koritu se izgubila – otac odenuo zimski kaput tako nas je u siromaštvo uvukao kad je flašu sa votkom do usta digao za njega smo upravo toliko beznačajni kao njegova jetra i sam život mene odbacuje prodire u mamu dečje doba mi je u grlu zastao – jedva se kući dovukla posle abortusa u telu joj je trezvenost nervnih staza osećaj krivice nagrizao u sivilo se nalaktila za oca je samo garancija spirala bila važna boga je šakom smoždio pa majku zamolio ako prilegne neka ga probudi oči čitavu noć nisam smela sklopiti jer mama je u kuhinji reku kuhala i bojala sam se da će nju napasti Prevod: Fehér Illés
|
Forrás: Bíró
Tímea: A pusztítás reggelei, Fórum Újvidék 2017. 35-36. old.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése