Hajnal Éva Vagyunk / Petőcz Andrásnak – Postojimo / Andrašu Petecu

 

Hajnal Éva Komló, 1960. szeptember 4. – 

Vagyunk / Petőcz Andrásnak

amikor először találkoztunk
arról beszéltél
hogy a versírás elemi ösztön
első óránkon azt kérdezted tőlünk
mire jó a vers
és mi mire vagyunk jók
arról is beszéltél hogy a vers csak van
és mi is csak vagyunk
végül azt mondtad
arra jó a vers hogy legyünk
 
milyen igaz
gondoltam
 
néztelek ahogy ott ültél a kék ingedben
szép királykék ingben ültél az egyetemi előadóban
és miközben a takarítónő kint szöszmötölt
arra is gondoltam
milyen jó nekem hogy 1980 óta olvaslak
 
most itt ülünk együtt újra finta lacinál
az aranyembernél aki most lett hatvan éves
(el se hiszem
Isten éltesse még nagyon sokáig)
és
már nem is tudom kiszámolni hanyadik szemesztert zárjuk
és mintha nem is a karácsony közeledte
hanem az arra jó a vers hogy legyünk öröme

• az
• hogy vagyunk egymásnak
• melengetne meghitt karácsonyosra bennünket

az
hogy vagyunk egymásnak
melengetne meghitt karácsonyosra bennünket
 
ma is áradnak a szavaid
 
mikéntha
hajnali hó-zuhogás^1
 
1Vendégsor, Petőcz András: hajnali hó-zuhogás című karácsonyi meditatív verséből.
 
Forrás: https://hetedhethatar.hu/hethatar/?p=80824
 
 
Postojimo / Andrašu Petecu¹
 
kad smo se prvi put sreli
pričao si o tome
da je pisanje pesama elementaran nagon
na prvom času pitao si nas
za što je pesma dobra
te mi za što smo dobre
i o tome si govorio da pesma jednostavno postoji
i mi takođe jednostavno postojimo
na kraju si rekao
pesma je zato dobra da postojimo
 
velika istina
pomislila sam
 
gledala kako si u plavoj košulji tamo sedeo
u predavaoni fakulteta u kraljevskoplavoj košulji sedeo
i dok je čistačica vani nešto brljala
i na to sam pomislila
koliko sam sretna što te od 1980 čitam
 
sad ponovo zajedno sedimo ko lacike finte
kod zlatnog čoveka koji je sad stigao do šezdesete
(kako poverovati
neka ti Bog dug život podari)
i
više ni ne mogu izbrojati koji semestar zaključujemo
kao da se božić ni ne približava
nego pesma je zato da postojimo radost
to
da jedan drugom postojimo
greje nas poput božićne bajke
 
tvoje reči i danas čujem

kao sneg
kad u svitanju gusto pada^2
 
2Posuđeni redovi iz bižićno-meditativne pesme Andraša Peteca: sneg u svitanju gusto pada.
 
¹Andraš Petec (Petőcz András, 1959. – ) višekratno nagrađen mađarski pesnik

•  
• Prevod: Fehér Illés