Jász Attila Szőny, 1966. március 26. –
Utolsó
csenfokozatok
Király György csendszakértőnek
Az utolsó, megfestetlen akvarell-csendélet
már végleg a csendé lesz.
Az utolsó fekete-fehér grafika halványuló fája bokáig belesüllyed,
elmerül az idő szürkületkor felhabzó, sűrű ködtengerébe.
Az utolsó olajfestmény alkonyatkék műteremcsendje
zeneként szólal meg halkan, de kikapcsolhatatlanul.
Forrás: https://ujforras.hu/jasz-attila-utolso-csendfokozatok-vers/?fbclid=IwAR3b4FF1Jidc1SCEQbFZixfFwoCBHSSGVM6dvt2qut5wNK1KdT765zIc2z4
Poslednji stepeni tišine
stručnjaku tišine Đerđu Kiralju
Poslednji ne naslikan akvarel mrtve prirode već konačno tišini pripada.
Sve bleđe drvo poslednje crno-bele grafike se do gležnja tone,
u svanuću u penušavo gusto more magle vremena se gubi.
Sutonplava tišina ateljea poslednje slike ulja na platnu
poput muzike se čuje, tiho ali neprekidno.
Prevod: Fehér Illés
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése