Bíró Tímea Csantavér 1989.
december 17. –
Kérj… amióta nincs munkája egyre kevesebb helyet foglal el a házban a betonfal mellett guggol az árnyékban úgy tesz mintha csak pihenőt tartana
a virágültetésben vagy a sírásásban úgy teszek mintha nem látnám hogy az ujjaival ismét kiszámolja hány kenyérbe kerül nekünk az életben tartása sápadtan emeli száját a locsolócsőhöz mint aki belefáradt a befogadásba megöntözi a palántákat majd leül sírni anyám
meg akar halni
|
Moli… otkad nema posla u kući sve manje mesto zauzima pored zida od betona u senci šćućuri pravi se kao da se odmara tokom sađenja cveća ili kopanja groba pravim se kao da ne vidim da prstima opet računa njeno održavanje u životu koliko vekni nama košta usta do cevi za zalivanje bledo diže kao neko ko se umorio u prihvatanju zalije sadnice pa seda i plače majka mi umreti želi Prevod: Fehér Illés
|
Forrás: Bíró
Tímea: A pusztítás reggelei, Fórum Újvidék 2017. 37. old.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése