Hajnal Éva Komló, 1960.
szeptember 4. –
Ezért
Az én apukám felnőttnek született.
Sohasem látszott a szemében a gyerekség.
Nem is a gólya hozta, a gólyának túl
gyenge a szárnya. Egyetlen gólya sem bírta volna el,
hogyan is pottyanthatta volna a nagymama
udvarába…
Őt a nagymama így szülte ki.
A Kati is megmondta:
a tévében látott egy filmet,
ahol visszafelé járt az óra.
A végén lett kisbaba a bácsi.
Az én apukám neve is Benjamin.
A Kati szerint ők valószínűleg rokonok
az apukámmal,
a genetika miatt.
Én nem tudom, mi az a genetika,
mert még csak elsős vagyok.
A Kati sokat nézi a tévét, ezért ilyen
okos.
Most még épphogy elfér ebben a
koporsóban az apukám,
de ahogy egyre tágasabb lesz neki,
majd könnyen ki tudja ásni magát onnan.
Mélyítek is a lábammal egy jó alagutat
itt a hóban.
Szép cirádákat rajzol a csizmám talpa,
ez lesz a jel.
Így tudni fogja, hogy merre kell mennie,
és nem fog eltévedni.
Türelmesen kell várnom.
Amikor újra kisbaba lesz az apukám,
akkor én leszek az anyukája,
mert a nagymama addigra már nagyon öreg
lesz.
Sokat fogok játszani vele.
Esténként mesélek neki, még egy
legutolsó egyet is,
és addig fogom majd a kezét, amíg el nem
alszik.
Ezért nem sírok.
Forrás: Hajnal Éva: az
a nap, Litera-Túra, Pécs, 2024.
Zbog toga
Moj otac se kao odrasla osoba rodio.
U njegovim očima se detinjarija nikad nije videlo.
Niti ga je roda donela, rode preslaba krila imaju. Poneti ga ni
jedna roda ne bi mogla,
pa kako bi mogao u dvorište bake da bude spušten…
Njega je baka tako rodila.
I Katica je rekla:
na malom ekranu videla jedan
film
gde se sat unazad kretao.
Na kraju čika je beba postao.
Ime mog oca je isto Benjamin.
Katica tvrdi da su zbog genetike
verovatno rođaci.
Ja ne znam šta je genetika,
jer tek u prvi razred idem.
Sad moj
otac u taj les taman stane,
ali kako će mu prostraniji biti,
lako će od tamo da se oslobodi.
Ovde u snegu tunel mu nogama pravim.
Džon moje čizme lepe šare pravi,
biće to znak.
Ovako će da zna u kom pravcu treba da ide
i neće zalutati.
Moram strpljivo da čekam.
Kad će moj otac ponovo da beba bude
ja ću mu majka biti,
jer baka će dotle jako da ostari.
Puno ću s njim da igram.
U večernjim satima ću da pričam, još i zadnju priču
i dotle ću mu ruku da držim dok ne zaspi.
Zbog toga ne plačem.
Prevod: Fehér Illés
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése