Méhes Károly Pécs 1965. február 20. –
Tükörtávolság Nézem a tükörből. Ül, háta görbe, de nem sír. Úgy érzem, imát mormol. Kéri, hadd ne csináljon semmi jóvátehetetlent. Magam elé meredek. Lesem a tükörből. Feláll, a szekrényből két poharat vesz elő. Hosszasan eltűnik a kamrában. Azzal a palack borral jelenik meg, amit Olaszországból hoztunk, s félretettük valami nagy eseményre. Az asztalra állítja, a fiókból előszedi a dugóhúzót. Visszaül és vár.
|
Zrcalna
udaljenost Iz
zrcala gledam. Sedi, pogrbljena
je, ali ne plače. Čini mi se, molitvu mrmlja. Moli, neka ništa nepopravljivo ne uradi. Ispred sebe buljim. Iz zrcala vrebam. Ustaje, iz ormara dve čaše vadi. U komori dugo ostaje. Sa onom flašom vina se pojavljuje što smo iz Italije doneli i za neki poseban događaj ostavili. Na sto stavi, iz fijoke vadičep vadi. Sedi i čeka. Prevod: Fehér Illés
|
Forrás: Méhes
Károly: A másik táj, Pro Pannonia, Pécs 2000.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése