Gergely Tamás Ergo – Ergo

 

Gergely Tamás Brassó 1952. augusztus 19. – 

Ergo        Kedvenc fotelében terpeszkedett, az ablakon keresztül a kis juhart bámulta, az a könnyű légmozgástól épp himbálózott.      Nem forgott a fotelben, Vadmalac, még a fejét sem fordította.      ”Ha teljesen mozdulatlan maradok – mondta magának –, az Idő nem vesz észre. Elsuhan mellettem, ergo nem öregszem.”      Ehhez is tartotta magát, még csak nem is pislogott.      ”De ha kicsordul a könnyem?”      Na ez az. Érzelmei is vannak egy vadmalacnak…

Ergo        U voljenoj fotelji se valjao, preko prozora mlad javor gledao što se u blagom vetru ljuljao.      Nije se vrtio u fotelji, Vepar, čak ni glavu nije micao.      „Ako nepomičan ostajem – rekao je sebi – onda me Vreme neće primetiti. Proći će kraj mene, ergo neću da starim.”      Svom obećanju je veran ostao, ni treptao nije.      „A šta onda ako mi padne kap suze?”      Da, to je to. Jedan vepar i osećaje poseduje…   Prevod: Fehér Illés

Forrás:  https://lenolaj.hu/2024/10/01/gergely-tamas-ergo/?fbclid=IwY2xjawFtATFleHRuA2FlbQIxMAABHQ-3kTae-f3htritbbB-Go-IMqg3GvjJNGvAdJNbEvHrTQUmsj8wvuL7xA_aem_Vp108_L6yyaMANeOXvgohw