Snježana Rončević Vrbaška 1959. –
|
Postanja
Sve povesti postanja
rodiše prazninu.
Sačinila bih ovu po
trajanju posebnom.
(Nisam na ovom svetu
da bih bila dobra
i poslušna.
Postavljam pitanja i tražim
odgovore, ne želeći
da duša izgori u ćutanju.)
Ne prkosim, ali promenila
bih neke brojeve.
Prepravila neki spis.
Dodala više čvorova,
neobičnom tragu na
zlatovezu.
Tvorac je tvrdim
smislio erotiku,
sakriven u parnom
kupatilu,
od pretakanja
uzbudljivih boja jeseni.
Tu bi bila priča o
početku.
(Nikad pre nismo
privoleli dušu,
da spozna lepotu
spajanja tela.)
Verovali smo, dušino
je,
stavljati pečate na
naše nedorečenosti.
(Posebnost su joj
naša trajanja i trpljenja.)
U životu pak uvek ima
nekog, ko poznaje
nekog ko zna da su se
ispreplela tela,
i da je tako počelo
nicati seme postanja.
Tako je bilo, ako
veruješ Bože,
u moj slučaj, nešto drugačiji.
|
Teremtés
Minden teremtés-történet űrt szül.
Ezt, időtállóságát tekintve, sajátosnak alkotnám.
(Nem azért vagyok ezen a földön, hogy jó
és szófogadó legyek. Kérdezek és feleleteket
várok, hogy a lélek a csendben ne égjen el.)
Nem lázadok, de egy-egy számot átdolgoznék.
Egy-egy iraton változtatnék. Az aranyhímzés
furcsa nyomára több csomót tennék.
Állítom, az erotikát a teremtő
gőzfürdőben, az elragadó
őszi színáradattól rejtve találta ki.
A kezdetek története itt lenne.
(Eddig a lelket sosem késztettük
a testegyesülés szépségének felismerésére.)
Hittük, rejtettségünkre a pecséttétel
a lélek feladata.
(Egyedisége szívósságunk és tűrőképességünk.)
Az életben viszont mindig akad valaki, aki ismer
valakit, aki tudja, a testek összefonódtak
és a teremtés magja így kezdett csírázni.
Isten, ha hiszed, így volt,
esetemben valahogy másként.
Fordította: Fehér Illés
|
Izvor:
Snježana Rončević Pustanja
Besjeda Banja Luka 2009. str. 75.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése