Nenad Grujičić Pančevo 12.
septembar 1954. –
Песничка
тетка Моји пријашини пишу песме и весели с тетком шетају кроз свет. Поводом тога ово се мора рећи: Ако је тетка
већ извела
песника у шетњу мора
да је и она образована
купусара. Тетка вôда
песника да би овај видео што више света. А свет није
мали: то се по
комшилуку види. Да није тете не би било
ни поете. Теткин
песник од бога је дат. А тек тетка?! Она је
стубишна вредност модерне
лирике и о њој ћемо у предговорима. Него шта
ћемо с песником? Види ли и он што тетка види? Ко коме пише
песме? Ено сумрак пада на Дунаву! Не бери бригу, о свему тетка води рачуна. Лоше ће
стихове она маказама да
одсече.
|
A költő
nagynénje Elődeim
verseket írnak és vidáman nagynéninkkel járják a világot. Ezzel kapcsolatosan le kell szögezni: Ha már
a nagynéni sétára
vitte a költőt biztosan ő is képzett zöldséges. Úgy
vezeti a költőt, hogy
minél többet lásson a világból. A
világ meg nem is olyan kicsi: ezt a
szomszédság bizonyítja. Ha
nagynéni nem lenne költő
sem lenne. A
nagynéni költője istenadta. Hát
még a nagynéni?! Ő a
modern líra alappillére róla a bevezetőkben szólunk. De mit
tegyünk a költővel? Látja-e ő is amit a nagynéni lát? Ki
kinek írja a verseket? Íme, a
Duna a szürkületbe veszik! Sebaj, a
nagynéni mindenről gondoskodik. A
kontár sorokat ollóval
egyszerűen kinyírja. Fordította: Fehér Illés
|
Izvor:
НенадГрујучић: Дарови,
Орфеус, Нови Сад, 2009.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése