Nenad Grujičić Pančevo 12.
septembar 1954. – 
 
  | Песничка
  тетка
 Моји пријашини пишу песме
 и весели с тетком
 шетају кроз свет.
 Поводом тога
 ово се мора рећи:
 Ако је тетка
  већ
 извела
  песника у шетњу
 мора
  да је
 и она образована
  купусара.
 
 Тетка вôда
  песника
 да би овај видео што више света.
 А свет није
  мали:
 то се по
  комшилуку види.
 Да није тете
 не би било
  ни поете.
 
 Теткин
  песник од бога је дат.
 А тек тетка?!
 Она је
  стубишна вредност
 модерне
  лирике
 и о њој ћемо
 у предговорима.
 
 Него шта
  ћемо с песником?
 Види ли
 и он
 што тетка види?
 Ко коме пише
  песме?
 
 Ено сумрак пада на Дунаву!
 Не бери бригу,
 о свему тетка води рачуна.
 Лоше ће
  стихове она
 маказама да
  одсече.
 
 | A költő
  nagynénje
 Elődeim
  verseket írnak
 és vidáman nagynéninkkel
 járják a világot.
 Ezzel kapcsolatosan
 le kell szögezni:
 Ha már
  a nagynéni
 sétára
  vitte a költőt
 biztosan
 ő is képzett zöldséges.
 
 Úgy
  vezeti a költőt,
 hogy
  minél többet lásson a világból.
 A
  világ meg nem is olyan kicsi:
 ezt a
  szomszédság bizonyítja.
 Ha
  nagynéni nem lenne
 költő
  sem lenne.
 
 A
  nagynéni költője istenadta.
 Hát
  még a nagynéni?!
 Ő a
  modern líra
 alappillére
 róla a bevezetőkben
 szólunk.
 
 De mit
  tegyünk a költővel?
 Látja-e
 ő is
 amit a nagynéni lát?
 Ki
  kinek írja a verseket?
 
 Íme, a
  Duna a szürkületbe veszik!
 Sebaj,
 a
  nagynéni mindenről gondoskodik.
 A
  kontár sorokat
 ollóval
  egyszerűen kinyírja.
 
 Fordította: Fehér Illés
 | 
Izvor: 
НенадГрујучић: Дарови,
Орфеус, Нови Сад, 2009.
 
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése