|
Korak
do ljubavi
Čekao sam te te večeri da
izađemo.
Dolazila si, imao sam osjećaj
da
me ne primjećuješ.
Lovio
sam ti pogled, tražeći ga na sebi.
Prišla
si,
pošli smo u mrak.
Tražila si šutnju
dok
si ti smjelo govorila.
Postavljala
si i pitanja
ne dozvolivši da na njih odgovorim.
Pitala si za korak do ljubavi,
nisam smio da odgovorim
riječima.
Rekla
si da će sva vječnost biti naša,
ako
te pročitam te noći.
Bila je to još jedna tvoja
igra
u kojima sam tako rado
učestvovao.
I te noći sam pohrlio u pravcu
tvojih želja.
Sve one provjerene sam
preskakao,
znao sam da želiš nešto novo.
Noć, šetnja bez dodira, po
koji uzdisaj
i
duboko razmišljanje.
U
momentu iz grla mi se glas ote:
"Večeras
na Starom gradu,
u
maloj sali ples do zore,
uz dobru muziku, siguran sam
da će to biti
pravi
korak do ljubavi.”
Prišla
si mi, uzela me pod ruku,
pogledala sa blagim osmijehom
i pružili smo korak prema
ljubavi.
|
Lépte a
szerelemig
Vártalak azon az
estén, hogy kimozduljunk.
Jöttél, úgy
éreztem,
nem veszel észre.
Tekintetedre
vadásztam, magamon kerestem.
Mellém álltál,
a sötétbe
indultunk.
Míg te mondtad a
magadét,
engem csendre
intettél.
Kérdéseidre,
hogy válaszoljak,
nem engedted.
Kérdezted, mi a
lépte a szerelemig,
válaszolni szavakba
öntve, nem mertem.
Állítottad,
minden öröklét a miénk lesz,
ha azon az
éjjelen megfejtem titkodat.
Ez még egy
részedről olyan játék volt,
melyben szívesen
részt vettem.
Azon az éjjelen
is óhajod felé rohantam.
A már
kipróbáltakat átugrottam,
tudtam, valami
újat kívánsz.
Éj, érintés
nélküli séta, egy-egy sóhaj,
meditáció.
Egyszerre csak
megszólaltam:
„Ma este az
Óvárosban,
a kisteremben
tánc reggelig,
a zene kitűnő,
biztosam ez lesz
az első lépte a
szerelemig.”
Hozzám léptél,
belém karoltál,
mosolyogva rám
néztél
és léptünk, a
szerelem felé.
Fordította: Fehér
Illés
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése