Hajnal Éva A szobor elégedetlen Pygmalionnal – Statua je nezadovoljna Pigmalionom

 

Hajnal Éva Komló, 1960. szeptember 4. – 

A szobor elégedetlen Pygmalionnal, hangot ad
Huf Nágel István iránti titkos vágyódásának¹
 
Hát, nem tudom, mire gondoltál, amikor megalkottál engem.
Úgy szeretsz, ahogy vagyok, meg minden,
de fogalmam sincs, miért épp ilyennek teremtettél.
Lehet, hogy nem jó a látásod?
Persze, erről nem tehetsz, semmi baj,
de miért nem kértél tanácsot a Pistitől?
Neki olyan, de olyan szeme van,
naponta járt itt, hogy megnézze, hol tartasz megalkotásomban.
Kedvesen dicsért, meg ilyesmi…
Bonbont és virágot is hozott.
Bárcsak Ő volna alkotóm!
Bár, hozzá mehettem volna!
Ő lát!
 
¹A Pygmalion ciklus első része
 
Forrás: Hajnal Éva: az a nap, Litera-Túra, Pécs, 2024. 107. old.
 
 
Statua je nezadovoljna Pigmalionom, daje do znanja
da potajno za Ištvanom Huf Nagelom čezne¹
 
Pa, ne znam na što si mislio kad si me pravio.
Takvom me voliš, kakva jesam,
ali pojma nemam zašto si me baš takvom stvorio.
Možda vid ti nije dobar?
Naravno, nije tvoja krivica, problema nema,
ali zašto nisi se savetovao sa Ištvanom?
On takvo, takvo oko ima,
svakog dana navraća da vidi dokle si stigao u mom oblikovanju.
Ljubazno me hvalio, i tako nešto…
Bombonu i cveće je doneo.
Bar da mi je On stvoritelj!
Bar da sam se mogla udati za njega!
On vidi!
 
¹Prvi deo ciklusa Pigmalion
 
Prevod: Fehér Illés