Hallhatnának
Lehetne néha kissé más.
Aztán gyakrabban még másabb.
Csend lehetne a hallgatás,
én meg csendje e hallgatásnak.
Olyan súlyos, hogy hallhatnának.
|
Mogli bi me čuti
Moglo bi katkad nešto drugačiji biti.
Pa češće još više drugačiji.
Tišina bi šutnja mogla biti
a ja pak tišina te šutnje.
Toliko teška da bi me čuti mogli.
Prevod: Fehér Illés
|
Színről színre
Ideje belátnod: nem csak lakója,
de lakóhelye is vagy; részeként az egésznek. Hogyan érhetnéd be spektrumaival? Ha elvontál minden zavaró objektumot, és szemed ép, akkor is csak törten láthatod a fényt. Kívül nem fogod megtalálni, ami benned világlik. Illő tisztelettel kopogtass be hát önmagadhoz, és ne késlekedj az ajtót sarkig kitárni. |
Od scene do scene
Vreme je da uvidiš: kao deo celine nisi
samo stanar nego si i mesto stanovanja.
Kako bi se mogao sa spektrumima
zadovoljiti? Ako si sve objekte koji
smetaju odvojio a oči su ti čitavi i
tad svetlost samo prelomljno možeš videti.
Izvan nećeš naći to što u tebi
svetli. Pa s dužnim poštovanjem
pokucaj na vlastita vrata i nemoj
se dvoumiti vrata širom otvori.
Prevod: Fehér Illés
|
Volt, van
Volt szerencsém (akkor másként gondoltam)
ismerhetni téged, igaz, futólag
csupán. Önérzetemet persze máig
sérti, hogy csak ennyiben maradtunk egy-
mással. Idővel azután mégis fel
tudtam mérni e kapcsolat nélküli
kapcsolat hozadékát: a (megkésett)
szembesülés élményét érvényesnek
szánt önmagammal és a teljes oda-
adás feltételes reflexére – mint
olykor egyedül adekvát válaszra –
való képességet. Bár tudat alatt
készültem rá, hogy egyszer majd neked is
megmutathatom maszk nélküli arcom,
már nem remélt meglepetésként ért az
üzenet, hogy soraim évtizedek
múltán, címzés híján is eljutottak
hozzád. A futólagosnál azóta
sikerült jóval messzebbre jutnunk, a
kapcsolat nélküli kapcsolat pedig
egészen új tartalmat nyerve (talán)
már kölcsönös. Legfőbb ideje hát, hogy
javítsam a múlt időt – van szerencsém! –,
és folyamatos jelenben beszéljek.
|
Nekad, sad
Imao sam sreću (tad sam drukčije razmišljao)
tebe upoznati, istini za volju, samo u
prolazu. Naravno moju sujetu dan danas
vređa da smo samo na tome os-
tali. Kasnije ipak sam mogao
proceniti smisao te povezanosti
bez povezanosti: da sam sposoban
(mada sa zakašnjenjem) suočiti se
sam sa sobom, svojim doživljajima
i uslovnim refleksom potpune odanosti
– a i dati koji put jedinog adekvatnog
odgovora. Mada sam se podsvesno
pripremio da moćiću ti jednom svoje
lice bez krinke pokazati,
već kao nenadano iznenađenje
mi stigla poruka da moji redovi
i nakon decenija, bez adresiranja
do tebe stigli. Od onda
od prolaznosti dalje stigli,
a povezanost bez povezanosti
dobivši sasvim novi sadržaj (možda)
je već uzajamna. Krajnje je vreme da
prošlo vreme ispravim – imam sreću! –
i neprekidno sadašnje vreme koristim.
Prevod: Fehér Illés
|
Egyszer csak megtörténik
és megemel ne méricskéld mennyire
öt centi is mérhetetlenül távol van a földtől és hihetetlen közel az égbolthoz egyszer csak megtörténik rezonálni kezdesz hullámokra és kilépsz a síkból valószerűvé válsz a térben eggyé érzed magad velük fölismered együtt történhetsz te is csupán arra kell vigyáznod hogy minél később engedd el ami megérintett bár nem tudod nem elengedni mégis végleg nyeregben vagy mióta elég felidézned a puszta képzetét hogy megérintsen megemeljen és együtt rezegve megtörténj újra meg újra |
Odjedanput se dogodi
i diže te nemoj merkati koliko
i pet centimetara je neizmerno daleko
od zemlje i neverovatno blizu
nebu odjedanput se dogodi
uspostavljaš rezonanciju sa valovima i
istupiš iz ravnine postaješ stvaran
stapaš se s njima u prostoru
prepoznaješ i ti si deo događaja
samo na to trebaš paziti da što duže
držiš to što te je dotaklo
iako ne možeš ne otpustiti ipak
konačno si u sedlu od onda kad ti je
dovoljno prizivanje same predodžbe da
te dotakne podigne i zajedno
drhtajući ponovo i ponovo oživiš
Prevod: Fehér Illés
|
