Cselényi Béla Kolozsvár, 1955. április . 04. –
éleny
nem kell többé
piros kabátból
fehér kesztyű nő ki
ismerős szaladgálás
megbolydult méhkas
mindenki fehér nadrágban
először elmegy a kerekes hordágy
egy szál piros válltáskával
aztán elmegy egy nővér
laza szövésű fehér műanyagzsákban
sűrű szövésű fehér lepedővel
végül elszállítják
az oxigénes palackot
ahogy a lombok meglebegnek
összeáll az esemény
a 428-asba fél nyolcig nem lehet bemenni
nekem az után sem
mert női kórterem
hever most fehér lepedőben
a sovány aktualitás
Budapest, 2015. V. 11.
|
kiseonika više ne treba
iz
crvenog kaputa
bela
rukavica viri
poznata
jurnjava
uskomešan
pčelinjak
svi
su u belim pantalonama
prvo
nosila na točkovima prolazi
sa jednom
crvenom tašnom
zatim
jedna sestra prolazi
u
belom rastresitom veštačkom džaku
sa
gusto tkanim belim pokrivačem
bocu
sa kiseonikom
otpremaju
sa
treptajem krošnji
događaj
se razbistri
u 428. sobu do pola osam pristup nije dozvoljen
meni
ni posle
jer
je ženska bolesnička soba
mršav
aktualitet
sad
u beloj plahti leži
Budimpešta,
11. V. 2015.
Prevod:
Fehér Illés
|