Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Janáky Marianna. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Janáky Marianna. Összes bejegyzés megjelenítése

2023. február 6., hétfő

Janáky Marianna Gondban – U brizi

 

Janáky Marianna Hódmezővásárhely 1955. február 6. –

Gondban
 
Este egy nagy farkassal álmodtam.
Loholt utánam.
Lihegett, nyelvéről csöpögött a nyál.
Hátranéztem,
közben megrúgtam véletlen anyát.
Ő is felébredt.
Nem kell sírni, csak álom volt, mondta.
Máskor meg azt, hogy az álmok nem hazudnak.
 

U brizi
 
Jedne noći sa vukom sam sanjala.
Jurio me je.
Dahtao, sa jezika slina curila.
Pogledala sam unazad,
te nogom nehotice majku udarila.
I ona se probudila.
Ne treba plakati, tek je san bio, rekla je.
Drugi put pak to da snovi ne lažu.
 
Prevod: Fehér Illés

Forrás: http://www.barkaonline.hu/primer-primor/4041-janaky-marianna-versei

2018. március 17., szombat

Janáky Marianna Nyitott ajtók – Otvorena vrata


Janáky Marianna Hódmezővásárhely 1955. február 6. –


Nyitott ajtók

Pelenkázta. Megpuszilta a fenekét.
Pelenkázta. Látta a felfekvéseket a fenekén.

Összeturmixolta a főtt sárgarépát a csirkemájjal.
Összeturmixolta a főtt sárgarépát a csirkemájjal.

Hallotta a sírását.
Hallotta a szipogását.

Megteáztatta. Tegnap kapott először pohárból. Etette, gügyögtek. Megtörölte az előkével a száját.
Megteáztatta. Holnap vennie kell szívószálat, gondolta. Etette. Nem beszéltek. Letörölte a konyharuhával a száját.

Odakészítette a fürdőlepedőt. Magához ölelte, majd betette a kádba. Boldogan rúgkapált.
Odakészítette a törülközőt. Besegítette a kádba. Elnyúlt az erőtlen test.

Kezével csapkodta a vizet, nevetett. Orrára habos ujjával pöttyöt nyomott.
A pára a homlokáról a szájára csorgott, szorította a szivacsot. A babaszappan ázott.

Szúnyog zümmögött a szobában. Bedugta a riasztót.
Egy pók mászott a falon. Keresztes volt.

Szájába tette a cumit. Figyelte, ahogy cuppog.
Beadta a gyógyszert neki. Figyelte, ahogy szuszog.

Nem kapcsolta le a lámpát, és nyitva hagyta az ajtót.
Lekapcsolta a lámpát, és nyitva hagyta az ajtót.

Forrás: Janáky Marianna: Novellák regénye


Otvorena vrata

U pelene je povijala. Guzicu joj je poljubila.
U pelene je povijala. Na guzici rane od ležanja je primetila.

Kuhanu mrkvu je sa pilećom džigerom samlela.
Kuhanu mrkvu je sa pilećom džigerom samlela.

Čula je njen plač.
Čula je njeno šmrkanje.

Čaj joj je dala. Iz čaše juče je prvi put dobila. Hranila ju je,
tepali su. Usta joj je salvetom brisala.
Čaj joj je dala. Setila se, sutra mora neku sisaljku kupiti. Hranila ju je. Nisu pričali. Usta joj je maramicom obrisala.

Pripremila je plahtu za kupanje. Prigrlila ju je i u kadu stavila. Sretno se koprcala.
Pripremila je peškir. Nekako ju je stavila u kadu. Ispružilo se bespomoćno telo.

Rukom je vodu tapšala, smejala se. Na nosić penušavim prstom pegu je stavila.
Para je sa čela na usne curila, spužvu stiskala. Bebisapun se močio.

U sobi komarac je zujio. Uključila je alarm.
Na zidu pauk je puzio. Krstaš je bio.

U usta dudicu je stavila. Promatrala je, kako cmoka.
Lek joj je dala. Njeno disanje je promatrala.

Lampu nije ugasila, vrata su ostala otvorena.
Lampu je ugasila, vrata su ostala otvorena.

Prevod: Fehér Illés

2018. február 6., kedd

Janáky Marianna Találkozás – Susret


Janáky Marianna Hódmezővásárhely 1955. február 6. –


Találkozás

megláttalak hat év után
előttem álltál a metrólépcsőn
hátrafordultál köszöntünk
az emberek csurogtak lefelé

a gumira rásült a cipőm
alig tudtam lelépni
de

már nem szégyelltem hogy
elhagytalak nem voltál
egyedül megvastagodott
derekamra gondoltam
és feleszméltem
huszonhét plusz hat év után
az isten se emlékezhet
hogy összeadott minket
Susret

nakon šest godina sam te ugledala
na stepenicama metroa ispred mene si stajao
okrenuo si pozdravili smo se
ljudi su prema dole kotrljali

cipela mi se na gumu zalepila
jedva sam zakoračiti mogla
ali

više se ne stidim što sam te
napustila nisi bio
sam na svoje zadebljalo
stegno sam mislila
i osvestila se
posle dvadesetsedam plus šest godina
ni bog više se ne seća
da nas je spojio

Prevod: Fehér Illés
Forrás: https://dokk.hu/versek/olvas.php?id=31062

2017. október 8., vasárnap

Janáky Marianna Himnusz után – Posle himne


Janáky Marianna Hódmezővásárhely 1955. február 6. –


Himnusz után

kinyitja az ablakot.

karja vékony, rajta kék foltok.

vár.
szikraeső hull.

lent valaki kiált.
préselt arckép az üvegen,
konyhaablak bélyeg a tízemeletesen.
Posle himne

otvara prozor.

ruke su joj tanke, modricama kićene.

čeka.
kiša iskri pada.

neko dole poviče.
na staklu je presovan portret,
marka prozora kuhinje na desetospratnici.

Prevod: Fehér Illés
Forrás: http://www.muut.hu/?p=4861