Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Jelenković Saša. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Jelenković Saša. Összes bejegyzés megjelenítése

2019. január 14., hétfő

Saša Jelenković Elegantni trgovci i diskretni graveri – Jóvágású kereskedők és tapintatos vésnökök


Saša Jelenković Zaječar 8. avgust 1964. –



Elegantni trgovci i diskretni graveri

Prodavali su me na svakoj raskrsnici,
kao da trguju pergamentom, šminkom,
kavijarom, žicama za lautu, praškom protiv svraba – svakom su me zaludniku pokazali.

I živi onda ponuđen, a neplaćen,
otkupljen i nepreuzet.

Tako je kad ne znaš svoje mesto.



Jóvágású kereskedők és tapintatos vésnökök

Minden útkereszteződésen árultak,
mintha pergamennel, sminkkel, kaviárral,
lanthúrral, hintőporral kereskedtek volna – minden jött-mentnek megmutattak.

Hát élj felkínáltan, ha nem is fizetnek érted,
felvásároltan és át nem vetten.

Így van, mikor nem tudod, hol a helyed.

Fordította: Fehér Illés

2018. augusztus 8., szerda

Saša Jelenković pismo trinaesto – tizenharmadik levél


Saša Jelenković Zaječar 8. avgust 1964. –

pismo trinaesto

U škrta vremena prispe putnik na neželjeno
tlo, pa videvši da opstanak je skopčan
s nužnim ustupcima, osvrnu se i nabasa
na smerne susetke. Za razbojem jedna

povest je tkala izmišljajući uvek novog
junaka, no prizor nikada ne dočeka svršetak –
povratak ili nestanak razmetnog sina.
Druga je vezla objašnjenje – belom čipkom –

uokrug priče – kao šećerni preliv vrh
šampite – zavodljivo toliko da skrene pažnju
s praznine što je krasila rukodelje tkalje.

Iako svoje razapinjahu mreže, ne beše načina
ni puta da bi vezilja uzdigla se do umetnosti,
a tkalja umakla banalnosti zanata.
tizenharmadik levél

Szűkös időkben lépett az utas a nemkívánt
földre, látta, megmaradnia csakis engedményekkel
lehetséges, körülnézett, szorgos szomszéd-
asszonyokba botlott. Egyik a hímzőkeretnél

egyre újabb hősöket kitalálva történelmet
hímzett, de sosem volt vége a jelenetnek –
kérdés, a hetvenkedő fiúra milyen sors várt.
A másik jegyzeteket varrt – fehér csipkéből –

körbe meséket – mint holmi cukormázt
a tortára – annyira elragadót, hogy a csiricsáré
kézimunkáról a figyelmet elterelje.

Bár hálójukat kifeszítették, a hímzőnők
munkája művészi szintre nem emelkedhetett,
a szövönő meg a sablontól menekült.

Fordította: Fehér Illés
Izvor: https://antologija.weebly.com/sascarona-jelenkovi263.html

2018. április 15., vasárnap

Saša Jelenković Bio jednom jedan pas – Volt egyszer egy kutya


Saša Jelenković Zaječar 8. avgust 1964. –


Bio jednom jedan pas

Dobro došla na sedmi sprat, stvari se otimaju kontroli,
dan za danom, čuje se samo šuškanje krila
u potkrovlju. Danas sam sahranjen, nebo je imalo
boju baklave, a zemlja uskus mastila.
Nije bilo sunca, negde je pucalo u daljini. Dome, slatki dome.
Krećem se da bih razumeo skromnost i poniznost.
Najpre izbrojim sate, unatrag, do momenta kada sam izgubio
ono malo što boli, i otkrio ono puno što raduje. To ništa
što ne prestaje, to nešto što se povuklo u sebe.To me zateže,
tome sam odan, u tome želim da se probudim. Umire priča,
zvezde su strpljive, sneg pada kako bi nas prisilio na izlazak.
Privremene su mreže na dnu mora, tunel je prepun slobode,
ribe te uče disanju. Bio jednom jedan pas i dugo me gledao u oči.



Volt egyszer egy kutya

Isten hozott a hetedik emeletre, elszabadult a pokol,
a tetőtérből napról napra szárnysuhogás
hallatszik. Ma eltemettek, az ég baklavaszínű*
volt, a föld meg tintaízű.
Nap sehol, valahol a távolban lövöldöztek. Otthon, édes otthon.
Útra kelek, hogy megértsem a szerénységet és alázatosságot.
Először időt mérek, visszafalé, attól kezdve, hogy elveszítettem
azt a keveset, ami fáj és felfedeztem azt a sokat, ami örömet okoz.
Azt a semmit, ami megszűnik, ami magába zárkózik. Ez vonz,
ehhez vagyok hűséges, ebben akarok ébredni. Meghal a mese,
türelmesek a csillagok, esik a hó, hogy kikényszerítsen bennünket.
Ideiglenesen a tenger mélyén vannak a hálók, az alagút szabadsággal telt,
lélegezni a halak tanítanak. Volt egyszer egy kutya, hosszan nézett a szemembe.

Fordította: Fehér Illés

2018. február 26., hétfő

Saša Jelenković Katalog – Katalógus


Saša Jelenković Zaječar 8. avgust 1964. –


Katalog

Strah od ekstaze
Strah od brojeva
Strah od zastava
Strah od interpunkcije
Strah od svetaca
Strah od ulične svetlosti
Strah od citata
Strah od oproštaja
Strah od mitova
Strah od anegdota
Strah od džakova
Strah od početka
Strah od smrada
Strah od ružnoće
Strah od blata
Strah od pitanja i strah od pamćenja
Strah od jezika
Strah od orgijanja
Strah od navika
Strah od pitanja

a sad moja himna

Ako nas zapljusne
Ako ne otvorim
Ako produžim
Ako pomnožimo
Ako ućutkam
Ako izdržim
Ako zaspim
Ako izvan
Ako odjednom
Ako kažem
Ako napolju
Ako ponekad

život sveži utisci prizori u jednom dahu
ne razumem
Katalógus

Félelem az önkívületi állapottól
a számoktól
a zászlótól
Félelem a központozástól
a szentektől
a közvilágítástól
az idézetektől
a búcsúzástól
Félelem a mítoszoktól
az anekdótáktól
Félelem a zsákoktól
a kezdettől
a bűztől
csúftól
sártól
Félelem a kérdésektől és az emlékezettől
a nyelvtől
a tivornyától
a szokásoktól
a kérdésektől
 
és íme az én himnuszom
 
Ha ránk szakad az eső
Ha nem nyitom ki
Ha folytatom
Ha szorozzuk
Ha elhallgattatom
Ha kibírom
Ha elalszom
Ha kívül
Ha egyszer csak
Ha elmondom
Ha kinn
Ha néha
 
élet friss hatások látványok egy szuszra
nem értem

Fordította: Fehér Illés
Izvor: http://eckermann.org.rs/article/katalog/