Kányádi Sándor (Šandor
Kanjadi) 1929. május 10. –
Volna még
pedig volna még
volna még valami
mondanivalóm a nyíló nárcisz- mezőkről például az alkonyi szélben riadtan lobogó hegyi füvekről a hegyekről a folyókról égről és földről a tengerekről az óceánok alatt vergődő tűzhányókról a szerelem végtelen napéjegyenlőségeiről amikor az idő is ellankad mint a patak ha szomját oltja benne a szarvas egyszóval kettőnk dolgáról az emberiség nevében volna még talán volna még |
Još bi
pa još
bi
još bi
imao
šta da
kažem
na
primer o rascvetalim
poljima
sunovrata
u
vetru sutona
preplašeno
titrajućoj
brdskoj
travi
o
brdima rekama
o nebu
i zemlji
o
morima
ispok
okeana
koprcajućim
vulkanima
o
beskrajnim
ravnodnevnicama
ljubavi
kad i
vreme
poput
potoka klone
kad u
njoj
jelen
žeđ stiša
dakle o
našem
odnosu
u ime
čovečanstva
još bi
možda još
bi
Prevod:
Fehér Illés
|
Volna még
pedig volna még
volna még valami
mondanivalóm a nyíló nárcisz- mezőkről például az alkonyi szélben riadtan lobogó hegyi füvekről a hegyekről a folyókról égről és földről a tengerekről az óceánok alatt vergődő tűzhányókról a szerelem végtelen napéjegyenlőségeiről amikor az idő is ellankad mint a patak ha szomját oltja benne a szarvas egyszóval kettőnk dolgáról az emberiség nevében volna még talán volna még |
Still There Would
Be
but still there would be
still there would be something here for me to say about the blooming fields of daffodils for instance about mountain grass waving scared in twilight winds about mountains rivers the sky and the earth about oceans volcanoes writhing deep in the oceans about the endless equinox of love when time also languishes like the creek when the deer quench their thirst in it in short about matters of us two on behalf of the human race still there would be maybe still there would be
Translated by N. Ullrich Katalin
|