Keresés ebben a blogban

2014. február 9., vasárnap

Slobodan Bošković Vezana – Ragaszkodás



Slobodan Bošković Kolašin, 12. 06. 1947. –



Vezana


Za telo svoje kao pseto vezana
za fosfornu svetlost
što iz pukotina kože prodire

Za zemlju kao mrtvac vezana
plodna njiva s raonikom
zabodenim u čelo semeno
s pticama što kljunovima
pronalaze živa bića
( davno već iščezla )
i oslobađaju ih sila neminovnih

Za reke vezana čvorovima
za ogledala ugašena
za riblje puteve i riblja
mresišta prostrana

Karika
Između gluvog uva i večnosti

Za telo svoje
za groznicu
kao pseto
najčvršćim nitima vezana


Ragaszkodás

Teste hű ebként ragaszkodik
a bőr pórusain kiáramló
foszforos fényhez

A földhöz mint a halott ragaszkodik
az ekevassal felszántott
bőtermő mezőkhöz
és a szorgos csőrű madarakhoz
melyek (régen eltűnt)
élőlényeket fedeznek fel
és felszabadítják az erőforrásokat

Ragaszkodik a folyókhoz
homályos tükrökhöz
vonuló halrajokhoz és
kiterjedt ívóhelyekhez

Láncszem
süket fül és halhatatlan között

Hű ebként
szoros kötelékkel ragaszkodik
testéhez
szenvedélyéhez

Fordította: Fehér Illés


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése