Mindenkihez
Ne kövezzetek meg jó emberek
ha egyszer rámtaláltok
nyomasztó emlékeim és nyugtalan vágyaim bozótjában.
Nem az vagyok én
akinek ti láttok engem.
Árnyék és fény
izzó nyár és fagyos tél
egyformán eltakar előletek.
ha egyszer rámtaláltok
nyomasztó emlékeim és nyugtalan vágyaim bozótjában.
Nem az vagyok én
akinek ti láttok engem.
Árnyék és fény
izzó nyár és fagyos tél
egyformán eltakar előletek.
És íme bevallom
önmagam takarom el önmagam
nem miattam hanem magamért
mint az a gyermek aki bújócskát játszik.
Csak akarnia kell és láthatatlanná válik
a házban ahol együtt él a családdal
vagy az utcákon tereken
ahol az emberek tömegei sodródnak körülötte
azt hiszi senki se látja
és játsza együgyű játékait
önmagával önmagának.
önmagam takarom el önmagam
nem miattam hanem magamért
mint az a gyermek aki bújócskát játszik.
Csak akarnia kell és láthatatlanná válik
a házban ahol együtt él a családdal
vagy az utcákon tereken
ahol az emberek tömegei sodródnak körülötte
azt hiszi senki se látja
és játsza együgyű játékait
önmagával önmagának.
Így élek én is mintegy kiszakadtan a világból
s mégis mindenütt jelenvalón.
Egy szem vagyok a testvéri szeretet füzérében.
szenvedve mindenkiért
és harcban mindenkiért
de sosem mutogatva magam a fórumokon.
s mégis mindenütt jelenvalón.
Egy szem vagyok a testvéri szeretet füzérében.
szenvedve mindenkiért
és harcban mindenkiért
de sosem mutogatva magam a fórumokon.
Olyan vagyok ahogyan az elvetett magból kikeltem
És nem szégyenkezem miatta.
Tudom jól tiszták a kezeim
nyelvem nem árulja el barátaimat
nem felejtem el halottaimat
s hogy ti másnak láttok engem mint aki vagyok
ám legyen
csak arra kérlek benneteket
jó emberek
ne kövezzetek meg ha egyszer rámtaláltok
nyomasztó emlékeim és nyugtalan vágyaim bozótjában.
És nem szégyenkezem miatta.
Tudom jól tiszták a kezeim
nyelvem nem árulja el barátaimat
nem felejtem el halottaimat
s hogy ti másnak láttok engem mint aki vagyok
ám legyen
csak arra kérlek benneteket
jó emberek
ne kövezzetek meg ha egyszer rámtaláltok
nyomasztó emlékeim és nyugtalan vágyaim bozótjában.
Svima
Ako ćete me jednog dana
u šikari mojih sinjih uspomena i nemirnih čežnji naći
dobri ljudi nemojte me kamenovati.
Nisam onakav
kakvog me vi vidite.
Od vas me skriva
sena i svetlost
užareno leto i ciča zima.
I eto priznajem
sam sebe pokrivam sam sebe
ne zbog sebe nego za sebe
kao ono dete ko skrivalicu igra.
Tek treba hteti i postaješ nevidljiv
u porodici s kojom zajedno živiš
ili na ulicama trgovima
gde masa nepoznatih vrvi oko tebe
veruješ niko te ne vidi
i sam sa sobom
igraš svoju priludnu igru.
Tako i ja živim iz sveta istrgnuto
ipak svugde prisutno.
Pateći za svakoga
i boreći se za svakoga
ali nikada pokazivajući sebe na sastancima
oko sam u nisci bratske ljubavi.
Takav sam kako sam se iz posijanog semena nikao.
I zbog toga se ne sramim.
Svestan sam ruke su mi čiste
jezik mi ne odaje prijatelje
ne zaboravljam svoje pokojnike
a to što vi me u drukčijem svetlu vidite
neka bude
ali molim vas
dobri ljudi
ako ćete me u šikari mojih sinjih uspomena i nemirnih čežnji naći
nemojte me kamenovati.
Prevod: Fehér Illés
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése