Szenes Anikó (Hannah Szenes - Cháná Szenes)
Budapest 1921. július 17. – Budapest 1944, november 7.
Anyámnak
Hol tanultál könnyet letörölni,
Fájdalmat rejteni lelkedben?
Bánatot, panaszt eltemetni,
Sírást és kínt oly csendesen?
Hallgasd a szél szavát:
Hegyen és völgyön át,
Tátott torokkal kesereg;
Nézd a tengert.
Üvöltve renget
S korbácsol sziklahegyeket.
Az egész Természet zeng és reng,
A gátat, formát szétrepeszti.
Honnan a szívedben ez a csend:
Hol tanultál hősnek lenni?
Nahalal, 1940. I. 15.
Mojoj majci
Gde si učila suze brisati,
Bol u
srcu skrivati?
Tugu,
žal, plač i pečal
tako
tiho sahraniti.
Slušaj
glas vetra:
Iznad
brda i dumača,
Punim
ustima jada;
Gledaj
more.
Urlajući
trese
Šiba
ogromne stene.
Čitava
Priroda bruji, tutnji,
Dolmu,
formu ruši.
U tvom
srcu odakle je ta tišina:
Da
budeš heroj gde si učila?
Nahalal,
15. I. 1940.
Prevod: Fehér Illés
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése