Keresés ebben a blogban

2015. május 17., vasárnap

B. Tomos Hajnal Holnap-kockák – Kocke sutrašnjice – Tomorrow-cubes

Portré: B. Tomos Hajnal

B. Tomos Hajnal Négyfalu, 1957. december 2. –


Holnap-kockák

Kéz helyett
apró gombokat,
arc gyanánt
hideg üveget
érintünk –

tálcán kapjuk
minden tudásunk,
sejtet sem kell
mozditanunk érte –

egymás senkije
leszünk,
nem ismerjük fel a
lámpagyújtáskor
látogatóba jövő
szomszéd-hangokat –

holnap ketten ülünk
majd egymás mellett
s mint némák,
ujjainkkal beszélgetünk.
Kocke sutrašnjice

Umesto ruke
sitne dugmadi,
kao obraz
hladno staklo
dotičemo –

svo naše znanje
na tacni dobijemo,
ni jednu ćeliju
ne trebamo pokrenuti –

postaćemo jedan drugom
niko,
pri paljenju svetla
ne prepoznajemo
susedne glasove koje
budućnost posećuju –

jedan kraj drugog
sedićemo sutra
i kao nemi,
prstima razgovaramo.

Prevod: Fehér Illés


Holnap-kockák

Kéz helyett
apró gombokat,
arc gyanánt
hideg üveget
érintünk –

tálcán kapjuk
minden tudásunk,
sejtet sem kell
mozditanunk érte –

egymás senkije
leszünk,
nem ismerjük fel a
lámpagyújtáskor
látogatóba jövő
szomszéd-hangokat –

holnap ketten ülünk
majd egymás mellett
s mint némák,
ujjainkkal beszélgetünk.
Tomorrow-cubes

Instead of hands
tiny buttons,
by way of a face
cold glass
we touch –

on a plate we're handed
all our knowledge, 
a cell we needn't
move for it –

eachother's nobody
we'll become,
we won't recognize
the neighbour-voices
coming to visit
at the time the lights ignite –

tomorrow together
we'll sit side by side,
and, as mutes,
we speak using our hands.

Translated by Andrea Van Horn

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése