B. Tomos Hajnal Holnap-kockák – Kocke sutrašnjice – Tomorrow-cubes

B. Tomos Hajnal Négyfalu, 1957. december 2. –

Holnap-kockák Kéz helyett apró gombokat, arc gyanánt hideg üveget érintünk – tálcán kapjuk minden tudásunk, sejtet sem kell mozditanunk érte – egymás senkije leszünk, nem ismerjük fel a lámpagyújtáskor látogatóba jövő szomszéd-hangokat – holnap ketten ülünk majd egymás mellett s mint némák, ujjainkkal beszélgetünk.

Kocke sutrašnjice Umesto ruke sitne dugmadi, kao obraz hladno staklo dotičemo – svo naše znanje na tacni dobijemo, ni jednu ćeliju ne trebamo pokrenuti – postaćemo jedan drugom niko, pri paljenju svetla ne prepoznajemo susedne glasove koje budućnost posećuju – jedan kraj drugog sedićemo sutra i kao nemi, prstima razgovaramo. Prevod: Fehér Illés

Holnap-kockák Kéz helyett apró gombokat, arc gyanánt hideg üveget érintünk – tálcán kapjuk minden tudásunk, sejtet sem kell mozditanunk érte – egymás senkije leszünk, nem ismerjük fel a lámpagyújtáskor látogatóba jövő szomszéd-hangokat – holnap ketten ülünk majd egymás mellett s mint némák, ujjainkkal beszélgetünk.

Tomorrow-cubes Instead of hands tiny buttons, by way of a face cold glass we touch – on a plate we're handed all our knowledge,  a cell we needn't move for it – eachother's nobody we'll become, we won't recognize the neighbour-voices coming to visit at the time the lights ignite – tomorrow together we'll sit side by side, and, as mutes, we speak using our hands. Translated by Andrea Van Horn