Elekes Ferenc Siménfalva 1935. március 4. –
Téli este
Mentünk a ködben,
csak annyit láttunk a világból, amennyit ismertünk belőle, mondhatni semmit.
De láttunk mégis egy fagyott
madarat, koldust, tántorgó részeget, hunyorgó fényt, mondhatni mindent. |
Zimsko veče
U magli smo išli,
od sveta tek toliko videli
koliko smo ga poznavali,
reklo bi se ništa.
Ali smo ipak videli jednu
smrznutu pticu, prosjaka,
pijanca, žmirkajući sjaj,
reklo bi se sve.
Prevod: Fehér Illés
|
Forrás: http://kafe.hhrf.org/?p=47374
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése