Jász Attila Szőny, 1966. március 26. –
Egy szobát
hordoz
Felismerted, egy szobát hordozol magadban, ahogy az éjszakai csendben fülelsz, felülsz, s hallod, járkál valaki benned. Egyre beljebb jut, siet. Ijedten látod, a kis falitükör, a tied szinte verdes, csaknem elrepül. Megérted, csak a hétköznapi dolgokon keresztül juthatsz közelebb e szoba nem létező kilincséhez. |
Sobu tegli
Prepoznao
si, sobu tegliš u sebi,
kako u
noćnoj tišini osluškuješ, dižeš se
i
čuješ, neko u tebi korača. Sve dublje stiže,
žuri.
Preplašeno vidiš, malo zidno ogledalo,
tvoje
je, gotovo te udara, odleti. Shvatio si,
samo
preko svakodnevnih stvari
možeš
stići do nepostojeće kvake te sobe.
Prevod:
Fehér Illés
|
!!
VálaszTörlés