Lennert Móger Tímea Zombor, 1981. május 20. –
Újfent
Látni akarlak
a szerelem vak,
időnként látom Istent,
beszélgetünk:
csend,
szavakká formálódom,
-szerelmes az író,
szerelme az írás-
szavakká formáló domb:
elnyúlok rajta,
patakba fúl a hang,
aranymosó kaland,
az elmémnek lelke van,
most szabadult el,
rádtalál újfent,
délibáb túltengés,
szerelem- emlék,
mintha gyerek lennék
megront,
megrohan,
felnőnék boldogan…
|
Iznova
Tebe sam željna
ljubav je slepa,
katkad vidim Boga:
razgovaramo:
gluhoća,
u reči se pretvaram
-pisateljka je zaljubljena,
pisanje ljubi-
brežuljak rečima se formira:
na njemu se protežem,
glas u potoku se gubi,
pustolovina pranja zlata,
mudrina mi dušu ima,
sad se oslobodila,
iznova te je otkrila,
fatamorgana prekomerna,
ljubav- uspomena,
kao da sam devojčica neka
kvari me,
to je navala,
rado bi odrasla...
Prevod: Fehér Illés
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése