Keresés ebben a blogban

2018. március 12., hétfő

Željko Krznarić Ne volim te više – Többé nem szeretlek


Željko Krznarić Varaždin 12. mart 1946. –


Ne volim te više

Ne volim te više, da znaš,
ali uvijek mi tako ponekad
u vremenu dođeš
pa pomislim da si mi sve na svijetu
i ne mogu ni zamisliti
kako ležiš u nekom drugom krevetu.
A ista si i kad kiša pada i kad hlače obučeš
i kad suknju skidaš
a ne plačeš nikad.
Jednog ću te dana ubiti zbog svega
jer si tako slatka
bezobrazna i kratka,
ako ne računam noge,
jer si fina djevojčica
i najhrabrija kurva
jer si mi u oči ušla
bez kucanja i srama
ubit ću te prije spavanja
da se probudiš kao dama
da imaš pune sobe ljubavi
kao zimnicu spremne
i ne volim te više da znaš
i sve će novine pisati o tome
u restorane više nećeš ući
ludo moja mala
neugledna plava
predivno stvorenje božje i moje
raspitaj se kod prijatelja
što je još tvoje
a što meni pripada
raspitaj se jer ne dam ti više
ni da misliš.
Ubit ću te što se skitaš svijetom
policija će te tražiti
što bludničiš s ljetom na javnom mjestu
pa ćeš onda opet k meni
dovoditi ljude
da me ubijaju dugo i da se čude
što voliš na meni.
I ne volim te više, da znaš,
ali te tražim
jer si tako prosta i slatka kao sirup
jer si tako divlja
kad ti vrat zagrizem
a baš nikakva nisi kad te zubi bole
neću više ni da mislim o tebi
dok si od mene daleko
što ja znam ljubi li te netko
jer ti je toplo u sobi
bezobraznice mala
igraj se još malo
dok mi mrak ne padne u krevet.
Ludo,
čekam te i sutra
kao uvijek u devet.

Többé nem szeretlek

Jegyezd meg, többé nem szeretlek,
de néha valahogy
betoppansz életembe
és azt hiszem, mindenem vagy
és nem tudom elképzelni,
hogy más ágyában fekszel.
Ugyan az vagy, ha esik vagy nadrágba bújsz,
netán szoknyád veted le
és sosem sírsz.
Mindezért egy nap megöllek,
mert olyan kedves vagy
pimasz és kimért,
ha lábadat nem számítom,
mert kedves egy lány vagy
és a legbátrabb szajha,
mert kopogtatás és habozás nélkül
fészkeltél szemembe,
még alvás előtt leszámolok veled,
hogy reggel mint dáma ébredj,
hogy szobád szerelemmel teljen
mint valami téli tüzlővel
és jegyezd meg, többé nem szeretlek
és minden újság erről ír majd,
az éttermekbe többé nem léphetsz be,
bolondos kedvesem,
jelentéktelen szőkeség
isteni teremtmény és az enyém,
barátoktól kérdezd meg,
mi az, ami a tiéd
és mi az enyém,
kérdezősködj, mert még gondolkodni
sem engedlek.
Megöllek, mert a világban barangolsz,
a rendőrség keres majd,
mert nyilvánosan a nyárral szeretkezel
és megint csak hozzám jössz,
összecsődíted az embereket,
hogy megöljenek és csodálkozzanak,
rajtam mit szeretsz.
Jegyezd meg, többé nem szeretlek,
de kereslek,
mert közönséges vagy és mézédes,
mert oly vad vagy
mikor nyakadat harapdálom
és semmilyen vagy, ha fáj a fogad,
többé rád gondolni sem akarok,
míg messze vagy,
mit tudom én csókol-e valaki
mert a szobában meleged van,
te kis szemtelen,
játssz csak még,
míg ágyamra a sötét nem borul.
Őrjítő,
holnap is várlak,
mint mindig, kilenckor.

Fordította: Fehér Illés
Izvor: http://nsportal.info/forum/index.php?/topic/828-%C5%BEeljko-krznari%C4%87/

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése