Jász Attila Szőny, 1966. március 26. –
Hanem
Pilinszky-para
Rongyos felhőfoszlányokba csavarva
az egek hajléktalanja
az aluljáró csikkel és aprópénzzel teleszórt,
sáros betonpadlóján félkómában fekszik,
félkómában fekszik, és
nem leszünk
megváltva mi sem,
ha nem tér
magához,
ha nem
térünk magunkhoz
harmadnap estig.
|
Ama
Po Pilinskom*
U
dronjave krhotine oblaka uvijeno
beskućnik
neba
na
blatnjavom, čikovima i sitnišem punom
betonu podvožnjaka u polukomi leži,
u polukomi leži, i
ni mi nećemo biti izbavljeni
ako se
do trećeg dana uveče
ne
osvesti,
ne
osvestimo.
*Janoš
Pilinski – mađarski pesnik
Prevod: Fehér Illés
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése