Keresés ebben a blogban

2020. május 19., kedd

Gergely Tamás Az idő partján – Na obali vremena


Gergely Tamás Brassó 1952. augusztus 19. –

Az idő partján

Kiültek a dombtetőre, előttük hömpölygött a folyam.
Malacka meg Vadmalac, a ritka csendes pillanatok egyikében. Bágyadtan sütött a nap, nem tűzött, Vadmalac átölelte a társa vállát.
Bombázók húztak el a távolban, látták is őket, majd robbanást hallottak, de nem törődtek vele.
- Szeretek itt ülni. Veled, az Idő partján.
Hátuk mögött egy gyerek felsírt, mert fájt, ahogy a penicillint beadták neki. Vagy mert nem adták be, nem volt, amit.

Na obali vremena

Na brežuljku su sedeli, ispred njih reka je tekla.
Prasica i Vepar, u jednom od retkih trenutaka smiraja. Sunce ne žari, tek klonulo sija, Vepar rame svoje drugarice grli.
U daljini bombarderi su leteli, i njih su videli, pa eksploziju čuli, ali zbog toga nisu se brinuli.
– Volim ovde sedeti. S tobom, na obali Vremena. Iza njihovih leđa dete zaplače, jer mu je bolelo, kako su mu injekciju penicilina dali. Ili jer mu nisu dali, jer nije bilo šta da se da.

Fordította: Fehér Illés

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése