Podolszki József
Feketics, 1946. júl. 28. – Újvidék, 1986. szept. 11.
Tenyeremmel szorítom össze
Tenyeremmel szorítom
össze
szerteszét tartó
homlokomon
és magyarázom
fáradhatatlanul
engem a múltam és a jövőm is
jóságra kötelez
és csak hálát csak köszönetet
és megint
csak hálát és köszönetet
rebeghetek akár előre gyártott szavakkal
is
szószátyáran
mert a kor
terelt zászlaja alá
és nem lenne
szép
á nem
végképp nem
szabad zsörtölődni
nekem utakat
házakat viaduktokat
hidakat
vikendházakat és emlékműveket
építenek
a karambol
pedig mással és máshol történik meg
mindahányszor
Forrás: Podolszki József: Barna, Forum Újvidék, 1982. 50. old.
Dlanovima držim
Svoje čelo u raspadu
dlanovima držim
i neumorno objašnjavam
mene prošlost a i budućnost
na dobrotu obavezuje
i samo reči zahvale
i opet
samo reči zahvale
mogu izgovoriti čak i sa unapred stvorenim
rečima
kao naklapalo
jer me je pod svoju zastavu vek terao
i ne bi bilo lepo
o ne
gunđati nikako se ne sme
meni ceste kuće viadukte
mostove vikendice i spomenike
grade
a nesreće svaki put sa drugima i drugde se
događaju
Prevod:
Fehér Illés
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése