Gergely Tamás Brassó 1952. augusztus 19. –
Nedvzöld Születésnapi ajándék Muhi Sándornak Ültek a folyó partján. Vadmalac
meg a komája. - Figyeled?- mondta Vadmalac. - Ma olyan
"nedvzöld" a színe. A koma egyre csak mormolta: - Nedvzöld, nedvzöld. Majd Vadmalachoz fordult: - Ennek a folyónak ezer színe van. Mert te adsz nevet nekik. - No - válaszolta Vadmalac. Leszakított egy fűszálat, azt a
mancsában szétmorzsolta, s az eredményt megmutatta a komájának: valóban
nedvzöld színe lett.
|
Sokzelena Rođendanski dar Šandoru Muhiju Na obali reke su sedeli. Vepar i njegov jaran. – Vidiš li? – reče Vepar. – Danas kao da je „sokzelena”. Jaran mrmlja, ponavlja: – Sokzelena, sokzelena. Pa se Vepru obratio: – Ova reka hiljadu boja ima. Jer joj nazive ti deliš. – No – odgovori Vepar. Otrgnuo je vlas trave šta sa šakama razmrvio a rezultat jaranu
pokazao: dobivena boja je zaista sokzelena. Prevod: Fehér Illés
|
Forrás:
https://mek.oszk.hu/19600/19634/19634.htm#183
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése